35 felett találtam meg a szerelmet, amikor már nem is kerestem…
Az ember lányának általában vannak nagyszabású magánéleti tervei. Van, aki már kislány korában elképzeli, hogy megtalálja majd az igazit. Lesz két aranyhajú csodaszép, okos gyermekük, és a hegy tetején fognak lakni egy fehér családi házban, amit befut a repkény.
Aztán a sokadik kudarcélmény és szakítás után sokan hajlamosan feladni a reményt és elkönyvelni minden férfit szemét disznónak. Normális példányok már úgysincsenek, aki van, az vagy foglalt, vagy meleg.
Elfogadom, hogy sok a selejt, ezzel nem lehet vitatkozni. Mint ahogy tele van a világ számító, vagy éppen idegbeteg, hárpia nőkkel, ugyanúgy van egy csomó férfi, aki vagy megkeseredett bunkó, vagy egy nárcisztikus gyökér. De ahogy te normálisnak tartod magad, és még mindig szingli vagy ennyi idősen, ugyanúgy van rá esély, hogy egy hozzád illő férfi is hasonló cipőben jár. Mert szakított, gyerekük nem lett, és most keresi az igazit, akivel boldog lehet – pont úgy, ahogyan te is.
Nekem például az első komoly barátom után úgy másfél évtizedig nem volt olyan igazi társam.
Nem mindig velük volt a baj, nem is velem, egyszerűen csak nem illettünk össze. Volt, akinek más elvárásai voltak, volt, aki nem szeretett eléggé, és olyan is volt, aki úgy érezte, hogy szeret, de tudtam, hogy abba szerelmes, akit elképzelt, és nem az én személyiségembe.
Pár szakítás után, a következő ismerkedésnél hajlamos az ember naivan azt gondolni, hogy na most! Ennyi csalódás után ez már biztosan az igazi! A herceg fehér lovon! És ilyenkor van az, hogy abba a bunkó baromba is belelátsz mindenféle jót, akit alapesetben észre se vennél. Aztán azon kapod magad, hogy vagy egy szar kapcsolat posványában dagonyázol, csak mert elmúltál harminc és már nincs időd megtalálni az igazit és amúgy se lesz jobb, vagy bátor vagy, és kiszállsz a nem neked való viszonyból.
Aztán nézheted egyedül a Bridget Jonest nagy doboz fagyival, és mindig le van hajtva a WC-deszka. És egyszer csak rájössz, hogy amúgy tök jó neked, és ha azt dobja a gép, hogy macskás öregasszony leszel, akkor simán elfogadod azt is. Esetleg járod majd a világot, és gyerekeket fogadsz örökbe, mint Angelina. De lehetsz akár sikeres író vagy boldog kertész is.
Ilyenkor, ebben a lelkiállapotban tényleg van esélyed rá, hogy belefuss valakibe, akivel összeilletek.
Talán az az oka, hogy a belső összhang, a kiegyensúlyozottság bizony kisugárzik. Már nincs benned görcsösen kapcsolatot akarás. Megnyugszol, kisimulsz, és ilyenkor teljesen más típusú férfiak fognak észrevenni. Nem olyanok, akik meglátják a kihasználható prédát, aki bármit megtesz egy kis szeretetért, hanem a laza, kedves lányt, akivel érdemes jövőt is tervezni.
Én már 36 is elmúltam, amikor ez megtörtént velem. Az eddigi tapasztalatok alapján azt mondhatom, hogy onnan ismerni fel az igazit, hogy nincsen kételkedés. Nem kell aggódni, hogy komolyan gondolja-e. Soha nem fog leszólni, rád förmedni, hanem melletted áll és támogat mindenben. És minden történik magától, egyszerűen, görcsölés nélkül.
Nem érdekelnek az okoskodók, hogy más ilyen korban már egyetemre küldi a gyerekeit, vagy hogy gáz 40 felett szülni. A magam részéről egyáltalán nem bánom, hogy nem született még gyerekem, hogy nem vagyok elvált anya és nem kell tartani a kapcsolatot az exemmel emiatt. Vagy hogy nem rekedtem meg egy rossz kapcsolatban. Akkor sem bántam, amikor benne volt a pakliban, hogy lecsúszom az egész családalapításról – de szerencsére nem így történt. Így legalább azzal az emberrel tapasztalhatok meg mindent, beleértve a jegyességet és a házasságot is, akivel nincs egy szemernyi kétely sem, ráadásul mindkettőnknek újdonság az egész.
Nem az a ciki, hogy ez az átlagosnál később történik, hanem az a boldogság, hogy egyáltalán megtörténik.
Azt viszont nem hiába mondják, hogy ami az egyiknek szemét, a másiknak kincs. Gondolj arra a nőre, aki olyan boldog a rémes exeddel, és ráadásul a pasas is kivirult mellette, hűséges, odaadó mintaférj lett. Bezzeg neked soha egy virágot sem hozott, nem hogy közös szelfiket posztolt volna! És tuti, hogy van olyan exed, akinek te vagy maga Szörnyella de Frász. Mindannyian mást hozunk ki egymásból, így azzal érdemes összekötni az életedet, akivel a legjobbat nyújtjátok egymásnak. Aki rád figyel, megismer a mélységekig, és te is ugyanolyan figyelemmel és megértéssel fordulsz felé. Másképp nem is érdemes belekezdeni sem.
Nyitókép: Unsplash