Egy orosz katonát nők megerőszakolására biztatott a felesége
A múlt hét egyik legfelkavaróbb híre az orosz pár ukrán titkosszolgálat által lefülelt telefonbeszélgetése, amelyben az asszonyka arra biztatja katonai szolgálatot teljesítő férjét, hogy nyugodtan erőszakoljon csak meg ukrán nőket.
A feleség, akiről azóta már tudjuk, hogy Olga Bikovszkaja a neve, könnyed csevej részeként mondja: „Igen, csináld csak nyugodtan. Erőszakold meg az ukrán nőket!” Aztán nevet: „De ne mondj nekem semmit, tudod.” A férfi – Roman Bikovszki – rákérdez a dologra: „Tehát akkor erőszakoljam meg őket, de ne mondjak neked semmit?” Mire a nő: „Igen, nem akarom tudni a részleteket” És nevet.
A párról azóta kiderült, hogy a 311 ezer fős Orjol városában laknak, a férfi 2016 óta hivatásos katona, és van egy négyéves kisfiuk is. Bár a nyilvánosságra került felvétel csupán 30 másodperces, a nő hangja flörtöt idéz, jól látszik: vagány, menő, modern nőnek tartja magát, aki olyasvalamit kínál fel férjének, ami tabunak számít.
Még ha viccel is: hogy jut eszébe humor tárgyává tenni azt, ami egy áldozat számára a legborzasztóbb kínok egyike? Mindezt úgy, hogy az orosz-ukrán háborúban a megszállók köztudomásúan több száz nőt erőszakoltak meg már eddig is. Az egyik megrázó hír épp a napokban arról szólt, hogy a szerencsétlen nőt óvodás gyereke szeme láttára erőszakolták meg többen is, miután a segítségére siető férjét egyszerűen lelőtték, mint egy kutyát.
Olga nyilvánvalóan azok közé a szerencsések közé tartozik, akiknek fogalmuk sincs a nemi erőszak valódi természetéről sem békeidőben, sem pedig háborúban. Mivel ő maga vonzónak találja saját férjét és feltehetően akkor is erőt vesz magán, ha épp nincs kedve a szexhez, nyilvánvalóan úgy képzeli, hogy a világ összes nőjének hasonló élmény lehet a (szerinte) jóképű férfi „közeledése”.
A kommentek között is gyakran látjuk, hogy a nemi erőszakot sokan a szexszel azonosítják, ami olykor esetleg kevésbé esik jól, de azért zömében kellemes. Ha az elkövető jóképű és jó az ágyban a visszajelzések szerint, akkor szerintük nem is lehet erőszakról szó. A nemi erőszak azonban a valóságban soha nem a szexről szólt, pláne nem háború idején (bár tény, hogy a hosszú ideje szolgálatot teljesítő katonákban van egyfajta kiéletlen szexuális feszültség, ami így tör utat magának).
A nemi erőszak célja a hatalomgyakorlás, a kontrollérzet megélése és demonstrálása: mindened az enyém, ahányszor és amikor csak akarom. Nem véletlen, hogy a második világháború idején rengeteg feljegyzés szólt arról, hogy az orosz katonák hetven-nyolcvan éves asszonyokat is megerőszakoltak: megszállóként minden létező módon meg akarták mutatni erejüket, hatalmukat, és nem voltak morális gátjaik.
„Buta aggszüzek, nem is tudjátok, hogy a férfiak orgazmusához erekció kell, erekció pedig csak nemi vágy esetén jön létre?” – tette fel a kérdést egy férfi az egyik cikk alatt, ami az orjoli házaspár sokkoló telefonbeszélgetését elemezte. Szerencsére többen elmagyarázták ezen a ponton, hogy a kontrollérzet és a másik teljes kiszolgáltatottságának tudata igen sokakból vált ki szexuális izgalmat, amit pár hónap szexmentes időszak után a meztelen női test látványa tovább fokoz.
Míg békeidőben a társadalmi gátak és a büntetéstől való félelem esetleg visszatartaná az elkövetők többségét, háborúban ez határvonal sincs meg többé. Bár egyes ukrán források azt állítják, valójában nem tudjuk biztosan, hogy az orosz katonák parancsot kaptak-e a lakosság megerőszakolására. Akárhogy is, a történelem során volt ilyen, méghozzá nem is olyan régen, szintén itt, Európa szívében.
A Szerelmem, Szarajevó című film épp arról szól, amikor csecsen katonák a 90-es évek elején addig erőszakoltak fiatal bosnyák nőket, amíg azok teherbe nem estek, így garantálva a “csecsen harcosok” újratermelését, hogy aztán ők népesítsék be a bosnyák földet. Annakidején Czeizel Endre is nyilatkozott a témában.
Hangsúlyozta, hogy az ilyen típusú etnikai bűncselekménynek a morális és pszichés vonzatán túl a puszta genetikát tekintve nincs sok értelme, hiszen a kaukázusi és kelet-európai népek között nincs kimutatható genetikai különbség.
Az áldozatokat viszont sikerült egy életre megnyomorítani.
Amikor egy nő arra biztatja férjét, hogy bátran erőszakoljon meg más nőket, humoros flörtről véleményem szerint már nem beszélhetünk. Egy dolog ugyanis az, amikor egy szerepjáték otthon, a négy fal között, mindkét fél beleegyezésével ilyen – kissé határfeszegető, tabuba hajló, pikáns – irányt ölt.
És egészen más az, amikor egy véres, népirtással átitatott háborúban a nemi erőszak a mindennapok részévé válik, napi szinten hallunk róla. Egy ilyen kontextusban az effelé „poénokra” nincs mentség – ha pedig nem viccelt a hölgy, abba jobb bele se gondolni.
Nyitókép: Unsplash