A tehetség nem elég a sikerhez!

Két nagyszerű barátom is van, akik borzasztóan tehetségesek és óriási tudással rendelkeznek a maguk területén, mégsem képesek – egyelőre – élni az alkotó erejükkel. Az egyikük zenei, a másikuk irodalmi babérokra vágyik.

Van azonban néhány dolog, ami közös bennük, és sok más alkotó elmében is, akik nehezen bontakoztatják ki tehetségüket.  Írásom ezért most nem is róluk szól, hanem a jelenségről: amikor írnál, festenél, zenét szereznél, építenél… de valami megbénít. 

 1. Nagyot akarsz alkotni a semmiből

Az irodalmat értő ember nem akar olcsó, középszerű lektűrt gyártani. Az abszolút hallással rendelkező zeneművész irtózik attól, hogy olyan darabot tegyen le az asztalra, aminek egyetlen sora is máshonnan lehet ismerős. Óriásit, nagyot és egyedülállót akarnak alkotni úgy, hogy előtte nem alkottak kicsit, esetleg középszerűt.

Nem próbálgatták a hangjukat úgy, hogy az esetleg más nagy előd hangjával forrt egybe. Ez így nem fog menni. Minden zseni kicsiben, nem ritkán epigonként kezdte. Legfeljebb nem mindig tudunk a kockás papírgalancsinokról, amelyek a kukában kötöttek ki, vagy örökre a fiók mélyén maradtak.

 2. Megbénítanak az elvárások 

Az alkotásnak mindig két fontos része van. Az egyik a flow-állapot, amikor eltűnik az idő és a tér, és csak az alkotás létezik. Mintha a művész az égből csatornázná le művét, nem is maga uralná a helyzetet. A jobb agyfélteke dolgozik ilyenkor, aztán színre lép a bal agyfélteke, az analitikus elme, amely kívülről, higgadt fejjel szemléli a pontatlanságokat.

Javít, jobbít, alakít, felhasználja az élete során megszerzett tudást a mű tökéletesítéséhez. Aki külső elvárások miatt szorong – mit gondol a főnök a gyárban, vagy az apám, aki orvosnak akar? -, vagy akit saját túlzó elvárásai bénítanak meg, az képtelen lesz a flow-ra. Mert az analitikus elme közbevág, mielőtt a várt állapot átvehetné az uralmat.  Jobb agyféltekés működés nélkül azonban nincs igazi művészet, legfeljebb jó iparosmunka.

 3. Idealisztikus elképzeléseid vannak az alkotásról  

Tekintve, hogy a kreativitás kultúrája a flow-állapotot emeli ki és isteníti, sokan hiszik, hogy az alkotás mindig flow-állapotban történik. “Nincs ihletem”, “Nem jön a Múzsa” – hallom sokszor, amikor a folyamat megakad, netán el sem indul. Ez van sokszor a megkezdett, fiókban heverő regények, félkész ceruzarajzok, vázlatok mögött is.

Az alkotó a flow-élményt várja, holott az nem mindig érkezik, pláne nem rendelésre, és nincs is mindig szükség rá. Van, amikor a jó iparosra van szükség, aki a flow-ban megkezdett alkotást előveszi a fiókból, és folytatja a munkát. Akár hosszú órákon keresztül, menetrendszerűen és rutinból. Mert hiába kell a flow az alkotáshoz, szükség van a hidegen analitikus elme, „a jó munkásember” kitartására is. Van, hogy sokszor épp ő az, aki meghívót küld a Múzsának… Ha azonban semmit sem csinálsz, csak vársz, az alkotás soha nem készül el.

 4. Azonnali sikerre vágysz 

“Ennek a zseniális művésznek az alkotásai a halála után biztosan milliókat fognak érni” – mondja a műkereskedő a galériában. “De uram, hány éves a művész?“ – kérdezi a vevőjelölt az ismert kabaréjelenetben. “Huszonhárom” – hangzik a lesújtó válasz. Nos, még ha túlzás is az alkotó halála utáni időre datálni az alkotás sikerét, egy dolgot minden művésznek be kell látnia.

Lehetséges, de kicsi az esélye annak, hogy élete első próbálkozása hozza majd meg a naaaagy áttörést. Lehet, hogy a második, a harmadik… a tizedik mű lesz zseniális – és ezzel nincs is semmi baj az égegyadta világon. A flow-állapot és a jó iparosmunka egy idő után szépen összeérik, és már úgy kapcsolsz egyikből a másikba, mintha csak a tévé távirányítóját nyomkodnád.

 5. A csodavárás állapotában rekedsz

A művészi attitűdhöz kapcsolódhat, mert sokaknál látom: az alkotás elkészült, a művész várja a csodát. Hogy majd felfedezik. Jön egy műkritikus, aki ráébred a mű zsenialitására. A közönség – sok ezer ember egyszerre – gondol egyet, és megkeresi magának a művet, hogy imádhassa. Szép gondolatok ezek, de a valóságban ahhoz, hogy látszódjunk, láthatóvá kell válnunk, ami munka.

Egy egyszerű honlap, egy saját blog, egy webshop, egy jól karbantartott Facebook-oldal. Levelek, kommentek szakmai berkekben, egy kis mozgás kapcsolódó rendezvényeken, eseményeken. Ha kell, több terjesztő, nyomda, kiadó, galéria, mecénás megkeresése… Ezek nélkül az alkotás nem válik láthatóvá, hogy a siker valóban megérkezhessen. Ha tehetség, elszántság és kitartás van, a fenti gátak azonban csak a fejben léteznek. Ideje őket lebontani.

Nyitókép: Unsplash