Miért szívecskézel más nőket a Facebookon, ha engem szeretsz?

Az első találkozásunk alkalmával – bár erősen szégyelltem magam miatta -, a lány külseje megrémített. Majd, miután sikerült kissé hozzászoknom, szánakozás fogott el. Aztán közelebbről is megismertem, és már egyáltalán nem találtam csúnyának. Olyan jóindulatú, nyitott természet, hogy a személyisége valahogy megszépíti a külsejét.

Helga meglehetősen sovány alkat, nem én voltam az egyetlen, aki azt hitte, beteg. Persze, sokszor megkapta vadidegenektől, hogy bizonyára szándékosan éhezteti magát. Aki pedig testképzavarban szenved, azt egyesek minimum kiraknák a Tajgetoszra. De ez a lány nemhogy nem éheztette magát, hanem éveket feccölt abba, hogy hízzon egy kicsit.

Sok időbe telt, mire el tudta fogadni magát.

Ebben Tomi is nagy szerepet játszott, aki úgy mutatta be nekünk a lányt, mint a világ leggyönyörűbb nőjét. Amilyen elragadtatással beszélt róla, épp akkora volt a kollektív megdöbbenés, amikor először megpillantottuk. Nem, mintha ekkora tuskók lennénk, de a srác leírása alapján minimum Scarlett Johanssonra számított mindenki. Viszont hamar megkedveltük, mert az a típus, akit nem lehet nem szeretni. Boldogok voltak, innentől kezdve a külső nem számított.

Forrás: Unsplash

Különben sem ránk tartozott, ki mit lát szépnek.

Ha itt lezárulna a sztori, elmondhatnánk, hogy ez egy megható történet. Elvégre, a boldog magánélethez bőven elég, vagy legalábbis ígéretes kezdet, ha megtalálod azt az egyet, aki a lábad nyomát is imádja. Akinek a szemében egy istennő vagy.

Csakhogy telt az idő, Tomi Facebookja pedig lassanként megtelt olyan mémekkel és fotókkal, amik a formásan telt, kissé túlsúlyos nőket éltetik. Özönlöttek a „csak a kutya játszik csontokkal” típusú kiírások. Ismét sajnálatot kezdtem érezni Helga iránt. Belegondoltam, én hogy érezném magamat, ha a pasim amellett tüntetne szabadidejében a neten, hogy egy nő 50 kg fölött már nem is ember. „Ugyan már, ezek csak netes oldalak” – felelték erre sokan.

Valóban. De manapság attól, hogy valami virtuális, még a valóságunk része. Gyermekdeden hangozhat, hogy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy kinek a profilképét lájkolod be, mit kommentelsz, kinek küldesz szívecskéket. Mégis úgy érzem, bizonyos értelemben ez rosszabb, mint a mindennapi „hús-vér” életünk.

Ha végigsétálsz az utcán és egy pillanatra rajta felejted a szemed valaki máson, az valóban egy futó másodperc. Soha többé nem fogod látni, talán észre sem vette az egészet. A pillanat elszáll. Ehhez képest, amit a közösségi médiában csinálsz, azt több százan látják, beleértve a közös barátokat, családtagokat.

Nyilván naiv gondolat lenne azt hinni, hogy a párunk rá sem néz senki másra rajtunk kívül. De mindent lehet finoman csinálni. Ha facebookos kommentekben flörtölsz, képeket osztasz meg, ezzel adott esetben nyilvánosan alázod meg a párodat. Miközben azzal védekezel, hogy ez nem megcsalás. Persze, hogy nem az. De ne próbáld meg beadni, hogy egy kapcsolatban a félrelépés az egyetlen olyan érzéketlen húzás, ami fájdalmat okoz!

Ami Helgát illeti, látszólag nem csinált ügyet Tomi viselkedéséből, aki mintegy büszkén követte a telt nők erotikus oldalait. De hogy mi zajlott a felszín alatt, csak ők tudták. Elnéztem ezt a lányt, aki minden hiba, minden feszültség ellenére is a párja szavát leste és mindenben a társa volt. Már én is biztos voltam benne, hogy Tomi a kapcsolatuk elején látott tisztán: valóban szerencsés volt, hogy Helga őt választotta. Azt hiszem, a lányt viszont azt tartotta mellette, hogy még mindig képtelen volt elhinni, ő is választhatna mást. Helga saját magát gondolta szerencsésnek – mert egy férfi végre őt is kiválasztotta.

Nyitókép: Unsplash