A gyerek miatt nem váltok el? Én ezt nem értem…

Renivel évekig barátnők voltunk, annak ellenére, hogy mindenki tudta, milyen nehéz természete van. Alapvetően kedves volt, de inkább amolyan hangulatember. Sokszor szólt be látszólag ok nélkül, vagy hisztizett apróságokon. 

És persze, ott volt az a furcsa szokása is, amit az általános iskolában végképp nem tudott senki hova tenni. Kissé túlsúlyos lány volt, a mellei a korához képest nagyobbak, mint a többi 13-14 éves kislányé. Ezzel tisztában is volt, és megpróbálta az előnyére fordítani. Ha csak alkalma adódott rá, a fiúk előtt öltözött át, vagy olyan pólókat vett fel, amik alig takartak belőle valamit. Zavartan figyeltem ilyenkor, ha pedig levetkőzött, vöröslő arccal fordultam el.

A többiek persze nem állták meg rosszindulatú, vagy épp irigy sutyorgás nélkül. Én meg nem értettem a dolgot. Tudtam, hogy a barátnőm rendes lány. Akkor miért viselkedik így? Miért gonoszkodik velem folyton és mutogatja a cicijét válogatás nélkül mindenkinek?

Egyik alkalommal félrevonultan üldögéltünk az iskolaudvaron. Új mobilt kaptam, amire baromi büszke voltam. Akkoriban az ilyesmi még nagy dolognak számított. Tétován nyomogattam a gombokat, titkon félve, hogy elrontom a drága ajándékot. Reni türelmetlenül csavarta ki a kezemből. Ahogy a fájdalom belenyilallt a csuklómba, rákiabáltam. “Olyan hülye vagy, hogy azt sem tudod, hogyan kell használni a saját telefonod!” – ordította vissza.

Hirtelen elegem lett a viselkedéséből. Duzzogva követeltem, hogy mondja meg, mi baja van. Alsós korunkban nagyon kedves lány volt, most meg egy elviselhetetlen bunkó. Lecsüggesztette a fejét, az ajkai fájdalmas fintorba húzódtak, majd mesélni kezdett.

Az nem volt meglepetés, hogy nem szereti az apját. A férfi mindig kedves volt, ha elé jött az iskolába. De tudtam azt is, hogy rendszeresen veri a barátnőmet. Sosem értettem, miért bántja őt, a legrosszabb mégis az volt, hogy Reni sem.

Forrás: Unsplash

Nem hívhatta át a barátait magához, otthon pedig szigorú szabályok szerint élt. Mintha a férfi csak az alkalmat kereste volna rá, hogy megüthesse. Végül, egyik tombolása közben kibukott belőle az igazság. Zsolt gyűlölte az életét, csak azért maradt együtt a feleségével, mert annak idején úgy vélték, ez lesz Reninek a legjobb.

A férfi tehetetlenségében minden felgyülemlett feszültségét a feleségére és a kislányára zúdította, aki lassanként már csak teher volt a szemében. Úgy érezte, Reni az oka annak, hogy nem lehet boldog. A barátnőm összetört, akkor pedig egyenesen megsemmisült, amikor az anyjához szaladt magyarázatért. A nő nem tagadta, hogy Zsolt igazat mond.

Azt a fájdalmat, amit a szülei okoztak neki, Reni rajtunk vezette le. Azt a szeretetet és figyelmet pedig, amit otthon nem kapott meg, a srácok figyelmével próbálta pótolni.

Rengeteg szülő dönt úgy, hogy a “gyerek érdekében” nem válik el. Mert a kicsiknek anyára és apára van szükségük. Bocs, de ez szerintem önmagában is butaság.

Megszűnsz szülő lenni, amint aláírod a válási papírokat?

Először talán azt kellene mérlegelni egy ilyen helyzetben, mi a jobb a csemetének. Két ember, akik nem élnek ugyan együtt, viszont kiegyensúlyozottan tudják átadni a szeretetüket? Vagy egy olyan pár, akik mélyen gyűlölik egymást? Nyilván, nem fajul minden esetben a végletekig a helyzet, de a gyerekeket sem olyan könnyű átverni. Érezni fogják, hogy baj van.

A legfontosabb kérdés mégis az: valóban a gyereked érdekét tartod ilyenkor szem előtt, vagy pajzsként használod, hogy megvédhess magad egy nehéz döntéstől?

Nyitókép: Unsplash

Élsz-halsz az IgazinNŐ cikkeiért? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre, és mi elküldjük neked a hét legjobb cikkeit, nehogy lemaradj! 🙂