Jennifer Coolidge: Stifler mamája 60 felett még dögösebb és végre befutott!
„Hacsak nem te írod meg a saját mozidat, nem igazán mondhatod azt, amit tényleg szeretnél” – mondta egyszer Jennifer Coolidge. Az amerikai színésznő, aki egykoron Stifler anyukájaként vált híressé, jelenleg nem csupán a díjkiosztók ünnepelt sztárja. Sorra születnek róla a mémek, első TikTok-videójával felrobbantotta a netet, és egyre több régi anekdota kerül elő, ami után azt kérdezzük: hollywood tényleg ennyire vak lenne?
Megoszlanak a vélemények az Amerikai pite című sorozatról, azt hiszem, nem véletlenül. Én is sikerrel töröltem ki a memóriámból, egyetlen szereplőre emlékszem csupán: Stifler mamájára. Fogalmam sem volt Jennifer Coolidge nevéről, vagy hogy amúgy miben szerepel, egy dolgot tudtam: ha egyszer milf leszek, ilyen dögös szeretnék lenni. Milliók osztották véleményemet, hiszen a színésznő lett minden milfek ősanyja, feszülő nadrágú tinisrácok és kopaszodó apáik vágyálma.
A következő emlékem Coolidge-ról a Doktor Szöszi című filmben volt, ahol a kissé szerencsétlen, szerelemre vágyó körmös karakterében ismét emlékezeteset alakított a vásznon. Egy generáció próbálta tökélyre fejleszteni a hajol és feszít módszerét, hogy minél több elismerő férfi tekintetet söpörjön be.
Aztán jött a Fehér Lótusz című sorozat. Már az első évad annyira ütős lett, hogy nyolc színésze is Emmy-jelölést kapott, és Coolidge volt az egyetlen főszereplő, akit felkértek, hogy térjen vissza a második évadra Tanya McQuoid szerepében. Azonkívül, hogy maga a sorozat is briliáns, milliók mélyültek el Jennifer Coolidge réveteg tekintetében, dacos ajakbiggyesztésében.
Stifler mamája Dolce & Gabbanát magára öltve meghódította Szicíliát és a nézőket.
Az infantilis örökösnő alakja, aki saját traumáit nárcisztikus viselkedésbe és hatalmas étvágyba burkolja, megmarad az emlékezetünkben. A hol zavart, bágyadt, hol fellelkesült karaktert egyszerre pofoznánk fel és ölelnénk magunkhoz. A 61 éves színésznőnek köszönhetően, akit díjesővel jutalmaztak játékáért.
Szokatlan karrier reneszánsznak lehetünk tanúi: a B listás Coolidge a képernyő aranylánya lett, de alakításainál talán még fontosabb, hogy hitelesen beszél kudarcokról, bukásokról, női láthatatlanságról. Olyan témákról, melyeket kerülni próbálnak a hollywoodi álomgyárban. A színésznő megkapó őszinteséggel mesél arról, hogy húsz éven át vitt kisebb munkákat néhány embernek köszönhetően, és tíz évig járt meghallgatásokra úgy, hogy egyikből sem lett film.
„Aztán megszűnik a félelem, annyira hozzászoksz a kudarchoz, van ebben valami szabadság
– nyilatkozta Coolidge, aki minden beszédében tartogat valami meglepőt. – Ezt most lerakom, nem edzek, szóval nem tudom olyan sokáig tartani” mondta díjáról a színésznő a Golden Globe-átadón a közönség általános derültségére, ahol azt ecsetelte, hogy fiatalként nagy álmai, elvárásai voltak, még Monaco királynője is akart lenni, de az élet mást kínált neki. „Mindenkinek azt üzenem, aki már feladná a reményt, remélem, ez inspirációt ad. Nincs vége, amíg meg nem halsz” – a kamerák pedig ismét a rendezőt, Mike White-ot mutatták, akinek Coolidge barátként és kollégaként is mindig kifejezi háláját.
A színésznőnek már amiatt sem kell aggódnia, hogy nem hívják meg partikra, vagy továbbra is otthonról kell néznie a díjátadókat egy nagy adag popcorn társaságában, ugyanis szívet melengető módon mutatta meg: az ötven feletti nők igenis látszódnak, ha hajlandók észrevenni őket. Ha esélyt kapnak, akkor is, ha nem hisznek magukban. Coolidge is majdnem visszadobta a szerepet: a járvány csúcsán depresszióval küzdött és jégkrémet falt. A rendező azonban nem tágított, hiszen kifejezetten rá írta a Fehér Lótusz szerepét. Coolidge pedig nem félt megmutatni, hogy ő egy 61 éves színésznő tökéletlen idomokkal, katasztrofális magánélettel, aki boldogságra és jó szerepekre vágyik. Stifler anyukája azonban dögösebb, mint valaha, és reméljük, hogy asztalán sorakoznak a forgatókönyvek. Ő volt az is, aki a tavalyi Emmy-díjátadón elmondta a színpadon, hogy az esti levendulafürdőtől felpuffadt a ruhájában, emiatt nehezen tud beszélni. Mi pedig nagyon szeretnénk, hogy minél többször anekdotázzon nekünk, hogy minél többen elhiggyék, a kor tényleg csak egy szám.
Nyitókép: Wikipedia