Annyit ér ma egy férfi, amennyi pénze van?

Amikor párt keresel, nem az aktuális vagyona, hanem a munkához és a pénzhez való viszonya az, ami számít. Ez utóbbi ugyanis egy sor olyan dolgot elárul, ami későbbi közös életetekre is hatással lesz. Mindjárt mondom, hogyan. 

Önismeret és önfejlesztés: ismeri-e a saját képességeit, képes-e kiaknázni azokat? 

 

Meggyőződésem szerint minden ember egy adott képességkészlettel születik, amiben két-három képesség rejlik. Nem mind osztályozható az iskolában: akiké nem, azok sokszor nehezebb fedezik fel és bontják ki a maguk csomagját. A matematikai tehetség vagy a nyelvérzék például a bizonyítványból kiderül, de az empátia, a jó szervezőkészség, a rendszerezés képessége, a szuper üzleti érzék nem biztos. Sikeres az én olvasatomban akkor vagy, ha felismered és kibontod a saját képességkészletedet, fejleszted azokat, majd felnőttként azzal keresel annyi pénz, ami számodra pont komfortos.

Önbizalom és önérdek-érvényesítés: tudja-e, mit ér a munkája, megy-e addig, amíg azt megkapja?

 

Amikor pályakezdő vagy, természetes, hogy elsősorban a tapasztalatszerzés és kapcsolatépítés az, amiért dolgozol, a pénz ezen a ponton még harmadlagos tényező. Egy ponton túl azonban eljön az idő, amikor már olyan értéket képvisel a munkád, amit muszáj megfizetni, hogy kényelmes körülmények között élhess és dolgozhass. Vállalkozóként mer-e, tud-e többet kérni, alkalmazottként megkeresi-e azokat a lehetőségeket, ahol többet adnak, jobban megbecsülik? Ha a közszférában tevékenykedik – például tanárként -, meglátja, megkeresi-e azokat a lehetőségeket a munka mellett, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy képességei készpénzben is értékelésre kerüljenek?

Mintakövetés és komfortzónából való kilépés: meri-e követni a maga útját?

 

Sokáig természetes volt, hogy a mesterségek apáról fiúra szállnak. Ma már a hivatás nem feltétlenül, de a munkához, a pénzhez való viszony továbbra is öröklődik. Az alkalmazott családok sarjai nem biztos, hogy mernek vállalkozni, és az is külön típus, aki kisebb-nagyobb befektetésekben gondolkozik. Mersz váltani bizonyos kor után, vagy “negyven fölött már ne ugráljon az ember”?

Fontos, mit hallunk a pénzről kicsi gyerekként: véres, verejtékes munkával kell megkeresni, és minden gazdag kizsákmányolja a szegényeket? Ami könnyen jön, az könnyen megy? A példákat sorolhatnánk. A lényeg, hogy a jövendőbelid ismeri-e a saját attitűdjét a témában, és készen áll-e átlépni a korlátokon, ha azok nem építőek a számára.

Reziliencia és kreativitás: van-e mozgástere, B terve?

 

Elvekkel tele a padlás. Ismerek egy rahedli emberi, aki elvi okokból csak ezt vagy csak azt vállal, más dolgokba pedig nem hajlandó belefogni, mert az rangon aluli. Tanár, de ha nem talál kedvére melót, inkább éhezik, gyárba nem megy, az online tanítás meg “nem az ő stílusa”, abban “nem hisz”. Zenész, de a vendéglátózás derrogál, sportoló, de miután lesérült, több évvel később se tudja, mit kezdjen az életével, ide-oda csapódik cél nélkül, stagnál, és közben panaszkodik rendületlenül.

Lehetnek ezek nagyszerű, értékes emberek, de ha együtt élsz a típussal, számíthatsz rá, hogy sokszor neked kell eltartanod majd őt. A talpraesett, kreatív ember feltalálja magát nehéz helyzetben is: mint például az az ismerősöm, aki nem tudott edzést tartani a covid első hulláma alatt, de csinált szuper online mozgós csomagokat, amik azóta is hozzák a pénzt a konyhára a csoportos órái mellett.

Az újrakezdés és a talpraállás képessége: áldozat vagy túlélő-e?

 

Minden ember életében vannak olyan időszakok, amikor minden megborulni látszik. Haláleset, betegség, válás, baleset, csődhelyzet… Régóta figyelem, hogy az emberek mennyire másképp reagálnak a különféle krízisek, traumák idején. Van, aki elfojtja a fájdalmát és a félelmét, aztán megbetegszik. Más hagyja magát összeomlani, aztán a megoldást keresi a továbblépésre. És akad olyan is, aki annyira darabokra hullik, hogy évtizedekkel később sem teljes ember többé.

Nagyon fontos látnod, hogy a pasi/nő, akit kiszemeltél, áldozat vagy túlélő-e. Ha túlélő, akkor nem baj, ha most épp üres a zsebe, mert a bebukott vállalkozás, a balul elsült befektetés vagy a mínuszosan lezárt válás után is újra talpra fog állni – lelkileg és anyagilag egyaránt.

Összességében véve tehát sose azt nézd, mennyi a pénze a másiknak: az azonban mindig legyen szempont, milyen a munkához és a pénzhez való viszonya – az ugyanis sokat elárul arról is, ahogyan majd ti ketten tudtok működni, együtt.

Nyitókép: Midjourney