Ha velem csalod a férjed, engem ugyanúgy meg fogsz csalni!
Miért csodálkozol azon, hogy nem bízom benned, és nem tudom átadni magam az önfeledt szerelemnek? Férjes nő vagy, aki kevesellte azt a törődést, figyelmet, szeretetet, szexet, amiből otthon keveset kapott.
Így kerültem én képbe, hogy pótoljam mindazt, amiből hiányt szenvedtél. Hogyan is szerethetnélek, ha nem vagy szabad és egyedülálló, aki bármikor tovább tud velem lépni azon az úton, amin ketten elindultunk? Nem akarok szakítani veled, nem szeretném, hogy megszüntessük a mi kis titkunkat.
Fantasztikus együtt, de amit én érzek irántad, az pusztán vágy, és nem szerelem. Élvezem veled a lopott perceket, de tudom, hogy a románcunknak azonnal vége lenne, ha kitudódna. Így a szívem nem teszem bele..
Nem akarok csalódást, ezért csak a józan eszemmel és a testi vágyaimmal vagyok jelen kettőnk kapcsolatában. Megadok neked mindent, amit adhatok. Úgy bánok veled, ahogy szeretnéd – úgy és azt csinálom, ahogy és ami neked jó. Persze ezt nem önzetlenségből vagy szerelemből, hanem mert te is ezt adod cserébe nekem.
Ám csak ennyi, és nem több. Amíg nem változik a státuszod, amíg nem leszel független nő, addig a szívem nem kapod meg. Nem adhatom oda. Tisztellek, becses kincsem vagy, de egyben titkom is. Soha senkinek nem mutathatlak be, soha senkinek nem mutathatlak meg. Nem dicsekedhetek veled, hogy az enyém vagy.
Ha majd elváltál, ha majd nem csak heti 2-3 alkalommal találkozhatunk, talán akkor megkapod a komolyabb figyelmem. Most nem szerethetlek. Csak a szex köt össze minket, részemről legalábbis. Te sem lehetsz szerelmes, mert ha az lennél, már elváltál volna pár hónap után attól az embertől, aki ugyan a férjed és a gyermeked apja, mégis hagyott elhervadni.
Egy hervadó rózsaszál vagy, akinek én voltam az életet jelentő víz. Elesett, magára hagyott nő voltál, akinek én jelentettem a szalmaszálat, amibe bele tudott kapaszkodni. Én adtam vissza a magadba vetett hitedet. Ápoltam, simogattam a lelked, kényeztettem a tested. De szerelmet ne várj tőlem!
Nem tudom más asszonyát szeretni. Előbb-utóbb úgyis lebukunk, vagy az otthont választod, és akkor mindennek vége. Nem bízom benned, mert ahogy velem félreléptél, úgy megteheted otthon is, hogy fenntartsd a látszatot.
Azt mondod, már nem ér hozzád a férjed, de én nem hiszem. Nem kockáztathatod, hogy gyanút fogjon, ezért időnként igent kell neki mondanod a hálószobában. Különben rájönne, hogy van valakid, aki megad mindent, amire vágysz.
Jó veled, de nem nálad keresem a szerelmet. Ezért én sem tudok ígérni semmit: nem fogok hűséget esküdni. Ha elém toppan egy lehetőség, hogy a jó még jobb legyen, élni fogok vele. Szóval, élvezzük azt az időt, ami jut nekünk! Kettőnk története nem tarthat sokáig, de attól még csodálatos lehet…