30 évesen: Szebbnek látom magam, és a szex is jobb!

2021-03-26 Koffein

5 hónap múlva leszek 30 éves, és valamelyik nap eszembe jutott, mennyi minden megváltozott az életemben az elmúlt 10-15 évben. Honnan érzem, hogy 30 leszek?

Például onnan, hogy már kicsit szédülök, ha háttal ülök a villamoson. De nem csak ez változott… 

Nem bírom a másnapot

Nemcsak a másnapot, de a hajnalig tartó féktelen partikázásokat sem. A másoknál alvást, a Youtube-diszkózást, ahol 30 másodpercenként váltogatnak a zenék között. Az éjszakai négyeshatost, az 500 Ft-os bort kólával vagy Sprite-tal keverve. Sokkal inkább vágyom egy nyugis társasozós estre a barátokkal pár pohár minőségi száraz fehér mellett. Úgy, hogy reggel a saját ágyamban kelek.

Viszlát, játszmák! 

Volt részem lila ködös tiniszerelemben, voltam alárendelt szerepben egy bántalmazó kapcsolatban. És menekültem már illúziókból épített kamu viszonyokba is, csak hogy ne legyek egyedül. Mostanra megtanultam olvasni a sorok között és időben felismerni, ha bekapcsol a belső sziréna.

Viszlát, energiavámpírok! 

Ugyanez a tapasztalat igaz a barátságokra is. Attól még, hogy hatalmasakat nevetünk ugyanazon a hülyeségen az irodában, még nem leszünk elválaszthatatlan barátok. Sok kínkeserves lecke árán fogtam csak fel, hogy hiába szimpatikus valaki, és hiába van vele pár közös jó élményem, ebből még nem lesz automatikusan bizalmas, közeli kapcsolat.

Szépnek látom magam!

Az évek alatt rájöttem, hogy nem kell az amúgy is szögegyenes hajamat vasalnom, hogy szebbnek lássam magam. Nem kell az amúgy is szőke hajamat még szőkébbre festeni. Hogy smink nélkül is vonzó vagyok, parfüm nélkül is finom az illatom. És már nem erőltetem a magassarkú cipőket, mert nem tudok bennük járni.

FORRÁS: UNSPLASH

Helló, minőségi szexualitás! 

Sosem foglalkoztam komolyabban a szexualitásommal. Gondolom, a felvilágosítás hiánya és a téma általános tabusítása miatt. Mindig beállt egy forgatókönyv, amit “elég jónak” hittem, és aszerint viselkedtem az ágyban, elfogadva, ami “jár”.

Na ez az, ami gyökeresen megváltozott. Hatalmas felfedezőutakra indultam a szerelmemmel, és a kalandok során mindig új dimenziókapukat fedezünk fel. Minden olvasónak üzenem, hogy mindig lehet feljebb lépni egy szintet a vágy és az élvezet megélésében, úgyhogy nagyon is érdemes ezzel tudatosan foglalkozni!

Tudok nemet mondani 

Szerintem a teljes szabadsághoz vezető út ezzel kezdődik. Még most is gyakorolnom kell, mert baromi nehéz nemet mondani, amikor az illem, a megszokás és az elvárások azt diktálják, hogy igen. Pedig te legszívesebben nem… Megbeszéltetek egy találkozót egy rég nem látott ismerőssel, de neked semmi kedved hozzá. Ciki lemondani? Szerintem nem. A párod összebújna veled, de neked nincs hozzá ma kedved? Akkor nem!

Azt teszem, ami a testemnek és a lelkemnek is jó

Ez szorosan kapcsolódik a nemet mondás művészetéhez. Eljutottam arra a szintre, hogy mindig mérlegelem: épít, vagy inkább elvesz belőlem az adott helyzet. Megéri-e lemondanom az aznapi edzésemet, csak mert az ügyfélnek nem jó máskor a héten?

Aludhatnék-e kivételesen picit tovább, mert ki vagyok merülve, akkor is, ha vár a munka? Megengedhetem-e magamnak azt az egy darab túró rudit, mert megkívántam, de amúgy laktózérzékeny vagyok? Ezek a helyzetek látszólag teljesen egyértelműek. Számomra mégis sok idő volt rájönni, mikor mi a jó nekem, és mi az, ami csak annak látszik.

Azt veszek a pénzemből, amit szeretnék

Hihetetlenül felszabadító érzés, hogy nem függök anyagilag másoktól. Ha meg akarom venni a dm-ben a citromtúrós kézkrémet, amire egyébként nincs szükségem, de imádom az illatát, akkor megveszem. Ha el akarok menni Olaszországba nyaralni – és épp nincs járvány -, akkor félreteszek rá, vagy kicsit többet dolgozom, és elmegyek. Tök jó dolog a magad ura lenni!

+1 Káromkodom, és élvezem!

„Egy nő ne beszéljen csúnyán!” – hangzik a népítélet, és szerintem b****ák meg. Korábban erre nagyon odafigyeltem, ma már nem harcolok ellene, és hagyom, hogy kicsússzon egy k**** élet. Jólesik, ez van.

Összességében azt kell mondjam, jobban érzem magam a bőrömben a 30-hoz közelítve. Lehet, hogy nem bírom már annyira a töményet, de – a jó házi pálinka kivételével – meg sem iszom. Akkor sem, ha kínálják, mert tudom, hogy másnap sokkal sz***bb lesz…

Nyitókép: Unsplash

Tovább olvasok