Könyvajánló: Mit bírunk a vagány női főhősökben?
Ha híres szingliről van szó, mindenki egyből rávágja: Bridget Jones. Hiszen milyen is lehetne egy egyedülálló nő?
Kicsit szerencsétlen a karrier és a férfiak terén, és folyamatosan küzd a kilókkal is. Ha félresikerül egy randi, olyan könnyű azt mondani, hogy egyedül fogunk meghalni, és csak akkor találnak ránk, amikor félig megevett egy németjuhász…
Néha tényleg Bridgetek vagyunk. Nem merjük felvállalni az érzéseinket, nem rúgjuk ki, aki méltatlanul bánik velünk, és szívesebben nassolunk sportolás helyett. De szükségünk van olyan női főhősökre is, akik simán felállnak és megrázzák magukat, ha kapnak egy-két súlyosabb pofont az élettől. Három ilyen hősnőt mutatok most nektek.
Helen Fielding: Olivia Joules és a túlfűtött képzelet
Olivia Joulesnak minden sikerült, ami Bridget Jonesnak nem – talán emiatt nem lett annyira népszerű az olvasók (és Fielding-rajongók) körében. Túltette magát a kemény gyerekkorán, ténylegesen újságíró, leadta a plusz kilóit, és képes volt kiszállni egy olyan kapcsolatból, ami nem vitte előre.
Persze az ő élete sem fenékig tejfel. Ahelyett, hogy engedelmesen írna felszínes celeb témákról, mint a többiek, olyan dolgokról szeretne cikkezni, amik valójában fontosak. Szinte utolsó esélyként küldik a ködös Albionból a napfényes Miamiba, hogy egy arckrém bemutatóról tudósítson.
Olivia rutinosan elmerül az önjelölt modellek és színészek világában, amikor felfedezi a társaságban Osama bin Ladent. Hiszen hol rejtőzhetne el jobban egy terrorista, mint ott, ahol szem előtt van? Talán plasztikáztatott, és “kivetetett” a lábából is, hogy alacsonyabb legyen.
A sztori a főnöke számára is nehezen hihető, így hazaparancsolja a túlfűtött képzelettel megáldott újságírót. Olivia mégis úgy dönt, hogy a rejtélyes férfi nyomába ered Miamiból Dél-Amerikán át egészen a Vörös-tengerig.
Szabó Magda: Abigél
Szinte nincs olyan ember, aki ne olvasta volna. Rendszeresen előveszem újra és újra, hiszen teljesen mást ad az embernek tizen- huszon- és harminc évesen. Minden “apa kedvence” lány egy kicsit Vitay Georgina is. Hiába vagyunk jól neveltek, hiába igyekszünk jó emberek lenni, sajnos nem mindig sikerül. Néha akaratlanul is különbnek gondoljuk magunkat másoknál.
Néha forrófejűek és szókimondóak vagyunk, amivel megbántjuk az embereket.
Néha kicsit felszínesek és naivak vagyunk a párválasztásban, ami miatt rendkívül könnyű pofára esni – ahogy a fiatal Ginának is sikerült. Sok nőt vert már át az élete nagy szerelmének gondolt férfi. De azért az “udvarlok neked, aztán elrabollak, hogy veled zsaroljam a hadifogoly apádat” – szint az egészen más tészta.
Georgina története nemcsak szimpla kalandregény, hanem egy meredek ívű személyiségfejlődés ábrázolása is. Nemcsak jobb ember lesz, hanem rájön, hogy bátor és erős nő – mint mindannyian, hiába csúszik ki néha a lábunk alól a talaj. És ez több motivációt ad az olvasónak bármelyik önsegítő könyvnél.
Ken Follett: Vadmacskák
A második világháború tíz napja, rendhagyó módon szinte csak női szereplőkkel. Még azoknak is szórakoztató kalandregény, akik nincsenek oda a háborús történetekért. Felicity Clairet a náci megszállás poklában jön rá, hogy nemcsak a hazájának, a csapatának, hanem még a párkapcsolatának is annyi. Szexi férje még ilyen helyzetben is képes megcsalni.
Aztán egy újabb megbízást kap Angliából. Egy nőkből álló csapatot kell szerveznie, hogy a megszállt francia területen takarítónőnek álcázzák magukat, majd megsemmisítsenek egy németek által megszállt telefonközpontot. Ehhez különböző képességű csajokra van szüksége: robbantási szakértőre, telefonközpontosra, mesterlövészre…
Szerintem ő az egyik legvagányabb női főhős. Tapasztalt ügynök, aki csalódásai és rettegése ellenére is bátran teszi a dolgát. Példakép lehet mindenki számára, aki úgy érzi, hogy kicsit széthullott körülötte a világ.
Nyitókép: Unsplash