Mivel tartsd meg a férfit? Semmivel!

Nem azért írom ezeket a sorokat, mert egy szakállas feminista vagyok. Megnyugodhatsz, nem vaslady vér folyik az ereimben, és nem fogok egy oldalon keresztül arról fröcsögni, hogy nő létedre növessz tököt.

Csak egyszerűen levezetem neked józan paraszti ésszel, miért nem kell jóformán semmit sem tenned azért, hogy megtartsd a teremtés koronáját. „Mivel lehet megtartani a férfit?” – görgetem le a századik ilyen és ehhez hasonló címmel megáldott cikket a Facebookon. Az a vicc, hogy régen még meg is nyitottam.

Mikor még fiatal kis csitri voltam, aki lelkesen kereste a Titkok Kamrájának bejáratát, hogy meglelje a megoldást. Minden nő vágyainak tárgyát, az ősi választ: mivel érhetem el, hogy az imádott férfi örökre mellettem maradjon?

Fogamat csikorgatva mindennel megpróbálkoztam: szülők és nagyszülők bölcsességeivel, az újságírók tanácsaival. Nappal maga voltam a megtestesült Bree a Született feleségekből: mostam, főztem, takarítottam. Éjszaka pedig átmentem Gabrielle Solisba – szexi rucit öltöttem, és válogatott módokon tettem uram és parancsolóm kedvére.

Mégis megcsalt, aztán lelécelt. Természetesen totális sokkot kaptam, hiszen én mindent megtettem… Lehoztam a csillagokat a büdös disznónak, kitettem neki a szívemet és miért? A semmiért! Így hát a következőnél megújult erővel, még elszántabban vetettem bele magam: én leszek a világ legjobb nője, és megtartom a pasit, ha addig élek is. Tökélyre fejlesztettem a bennem élő született feleségeket.

FORRÁS: UNSPLASH

És tudod, mi történt? Belerokkantam.Teljesen kimerültem testileg és lelkileg. Abba, hogy 0-24-ben készültségben vagyok. Tüsténkedem, “tökéleteskedem”. Boldogtalan voltam, mert semmi örömöm nem maradt. Az életem egyetlen célja az lett, hogy őt megtartsam. Eközben egy roncs lettem, és elfordultam a legfontosabb embertől: önmagamtól.

Minden más fontosabb, értékesebb lett, csak én magam nem. Így eljutottam arra a szintre, hogy lesz@rom. Vagy így szeret, vagy sehogy. Ha nem veszek vissza, előbb-utóbb őt fogom meggyűlölni, mert úgy érzem, nem lehetek mellette önmagam, folyamatosan áldozatokat kell hoznom. Ez végül be is következett. De így leltem meg azt az embert, aki nem várja el – és nem is áhítja -, hogy tökéletes legyek.

Most sem esik nehezemre kimosni az alsógatyákat, kipucolni a vécét, megfőzni, vagy este egy jót henteregni, ha ahhoz van kedvem. Csak éppenséggel leszoktam arról, hogy bármiben megerőszakoljam magamat. Nem idomulok okos gyurmaként, nem köpöm ki a tüdőmet egy holtomig tartó láthatatlan versenyben, hogy magamhoz láncoljam a férjemet. És ez a boldogságunk titka.

Minden, amit teszek, az tényleg szeretetből jön. Mert akarom. Jólesik megtennem. Amikor nincs kedvem főzni, nem főzök csak azért, hogy ne én legyek az év legpocsékabb felesége. Ha baromira fáradt vagyok, és nincs energiám a szexre, a bevásárlásra, a baráti összejövetelre, akkor megengedem magamnak a pihenést. Ő pedig ezt elfogadja.

Ugyanis ha én jól érzem magamat a bőrömben és boldog vagyok, ő is az.

Tessék, ennyi a titok, amit annyian kerestek. Erre nem gondoltál, mi? Légy boldog! Érezd jól magadat a testedben és a lelkedben. Add önmagadat, ne a hollywoodi feleséget. Légy te az első! Mert egyetlen normális férfi sem várja el, hogy tökéletes legyél és beledögölj az ő megtartásába. A manapság sokat emlegetett „igazi férfi”, nem cselédet kíván maga mellé, hanem egy egyenrangú társat: egy királynőt.

Nem egy tökéletes, de idegroncs nő, hanem egy kiegyensúlyozott asszony teszi boldoggá. Szóval, komolyan mondom: ne tegyél semmit a férfi megtartásáért! Ne bolondulj bele abba, hogy magadhoz szíjazd, mert abba te is tönkremész, meg előbb-utóbb a kapcsolat is.

Ha menni akar, úgyis lelép, ha kiharapod az asztal sarkát, akkor is! Hogyha meg veled akar lenni és TE kellesz neki, nem a szolgáltatásaid, akkor végképp nincs miért megszakadnod. Amennyiben mégis tenni akarsz, hát tegyél annyit, amennyit jólesik. De szívből! Úgy, hogy a te örömödre is szolgáljon!

Nyitókép: Unsplash