Egy éjjel, ami életem legcsodásabb élménye lehetett volna…

Péntek esti fények a belvárosban. Valahol a távolban koncert hangjai szűrődnek ki. Biztos egy füstös kis kocsmában játszik egy blues zenekar. Elképzelem, ahogy a gitáros a kalapját az arcába húzva pengeti a húrokat a cigarettafüstös pincehelyiségben.

A sötét utcán elindulok a másik irányba. Ahhoz képest, hogy péntek este van, nem sokan haladnak a bulinegyed felé. De nem bánom, így legalább nem kell kerülgetnem őket. A sarkon az utcai lámpa fényében még megírok egy gyors üzenetet a csajoknak, hogy hol vannak már. Nyilván én vagyok az első, pedig nem kis para volt a parkolás, de a kis helyre is sikerült párhuzamos parkolással beállnom. És ez nagy szó. Nem rajongok a belvárosi parkolásért. Tipikus női hülyeség.

Mindenki késik. Beszaladok, hogy mindjárt itt vagyunk, és mosolyogva mondod, hogy rendben van. Nem tudom, hogy a munkád kötelező előírása miatt-e, de olyan kedvesség árad belőled, hogy tudom, jó helyre foglaltunk asztalt. Így belefér még egy cigaretta az étterem előtt.

FORRÁS: UNSPLASH

Úgy vannak ezek a dalok, hogy annyira hangulathoz kötődnek… Ez most ehhez az estéhez. Az este meg hozzád. Ahogy a külföldi turisták és a fiatal kis csajszik ellepték a belvárost, és ott folytatódott az este, a fények, a zajok és ez a dal. A karaoke bár, meg hamisan éneklő, félig vagy teljesen ittas társaságok. Mintha véletlen lenne, hogy pont ez a dal szól. Gyönyörű, szerelmes. Olyan hidegrázós, egymáshoz bújós az énekes mély hangja és a zongorajáték, a pont jól eltalált szöveg.

Karod átölel, mintha a világ legtermészetesebb dolga volna.

Mintha sose lett volna másképp. Belecsókolsz a hajamba. Megosztjuk az utolsó szál cigarettákat, az utolsó előtti italokat, és hangosan nevetünk bele az éjszakába. Ahogy a forgatag elhalad mellettünk, egyszerűen kizárjuk a világot, csak mi vagyunk és az ölelésed, ahogy a hajamba túrsz és megcsókolsz. Az az édes csók, amit soha nem akarunk abbahagyni.

Lassan elszívom a cigarettát, és visszazökkenek a valóságba. A lányok sziluettje megjelenik az utca végén, így végre elfoglaljuk az asztalunkat, és ahogy átnyújtod az étlapot, összenézünk egy mosolyra. Hazafelé az autóban újra felcsendül a dal. Ahogy felkanyarodok a körútra, már lemosta arcomról a sminket a könny.

Nyitókép: Unsplash

KREATÍV ÍRÁS KURZUS PECHÁL PETIVEL!

Ha mindig is érdekelt az írás tudománya, de még sose mertél klaviatúrát ragadni. Ha nem tudod, hogyan, de szeretnéd papírra vetni gondolataidat. Ha titokban csak a fióknak írogatsz, JELENTKEZZ vagy ADD AJÁNDÉKBA a kurzust! 🎄 Részeltekért írj az info@igazino.hu mail címr