Freud: Kokainfüggő szexista volt, aki hazugnak tartotta a nőket?

Szinte semmiben nem volt igaza, az akadémiai világ kiveti magából, és egyetlen tudományos intézmény se hivatkozna rá mint hiteles forrás. Provokatív elméletei, állításai azonban velünk maradtak. 

Elméletei visszavonhatatlanul beszivárogtak a popkultúrába, és noha szinte mindegyiket megcáfolták, hatalmas érdeme, hogy felnyitotta az emberi pszichét. Ma is sokan úgy hivatkoznak rá, hogy Sigmund Freud előtt és után.

Freud rajongásom nagyon korán kezdődött. Annyira magával ragadtak kijelentései elménk osztottságáról, álmaink jelentéséről és pszichoszexuális fejlődésünk állomásairól, hogy élő reklámtáblája lettem a bécsi neurológusnak és pszichiáternek, aki megalapította a pszichoanalitikai iskolát. Megszállottan elemeztem saját és környezetem viselkedését, és lelkesen csaptam le bárkire, ha úgy láttam, hogy nem foglalkozik eleget a tudatalattijával.

Örömmel nyugtáztam minden freudi elszólást, hiszen újabb elfojtásokat lehetett megfejteni. Jó, bevallom, apámat soha nem kívántam szexuálisan, és nem is őt kerestem a magánéletben. Nyiladozó feminizmusom berzenkedett a nők állítólagos péniszirigységétől is, amit abszolút felháborítónak tartottam. Egy jó kanapés beszélgetésre azonban mindig készen álltam, mert forradalminak tartottam mindent, amiről Freud beszélt.

Hisz ki ne tartaná lenyűgözőnek az elme hármas struktúráját, az id, ego, superegót? Hogy utóbbi az erkölcscsősz, ami el akarja nyomni a tudatalattiban lévő primitív ösztönöket? Hogy ha nem szabadítjuk fel a libidót, akkor bizarr álmokban fogunk a legfurább emberekkel szexelni? Mondanám, hogy tagadásban voltam. Nem akartam elhinni, hogy ezek a fantasztikus teóriák csupán újszerű gondolatkísérletek, tudományos háttér nélkül.

Titokban olvastam el a könyvet, amely lerántotta a leplet a nagy Freud-mítoszról. A 20. század egyik legnagyobb koponyájáról kiderült, hogy gyakran fordítva dolgozott: „tudományos” okokat keresett különböző viselkedésekhez, aztán próbálta azokat bebizonyítani. Amikor magánpraxisba kezdett, új kezelése középpontjában a szabad beszéd állt. A páciens lefeküdt a kanapéra a teljes ellazulás érdekében, és bármit mondhatott, ami eszébe jutott, legyen szó anális fixációról vagy fallikus szimbólumokról.

FORRÁS: WIKIPÉDIA

Empirikus bizonyítékokkal nem nagyon állt elő, cserébe magára vonta például a nők haragját. Csak az érett nők tudnak csúcsra jutni vaginálisan, míg a férfiak morális lények, a nők erkölcstelenek és hazugok. A homoszexualitás neurotikus tünet ugyan, a leszbianizmus viszont a mentális betegségek kapuja, melyen csak az apák, férjek segíthetnek.

E gondolatokat olvasva nem csoda, hogy a nőtársadalom kiakadt, de még érdekesebb, hogy Freud magát hibáztatta, amiért kedvenc gyereke, a szintén pszichológus Anna leszbikus volt. Bár megpróbálta pszichoanalízissel „kigyógyítani”, Anna végül boldog, monogám leszbikus maradt.

Az első világháború után Freud kevésbé a klinikai megfigyelésekkel foglalkozott, inkább arra fókuszált, hogy teóriáit kiterjessze az irodalomra, művészetre, történelemre, antropológiára. A legnagyobb koponyák pantheonjába így betonozta be magát. Hisz ma is beszélünk arról, hogy melyik Shakespeare-hősnek volt Ödipusz-komplexusa, vagy hány reneszánsz festmény szereplője állt meg az orális szakaszban.

Ma már persze arról is vitatkozunk, hogy vajon Freudnak milyen komplexusai voltak. A péniszirigy nőkkel ugyebár alig volt egészséges, baráti kapcsolata, az viszont kevéssé ismert, hogy apja molesztálta a saját gyerekeit, akik a trauma jellegzetes tüneteit mutatták. Emellett komoly függőségei voltak.

Haláláig lelkes kokainhasználó volt, ami legális és népszerű drognak számított a korabeli Bécsben. A fogyasztás mellett nagyvonalúan osztogatta a szert barátoknak, kollégáknak, ami néhány esetben súlyos függőséget eredményezett. Másik szenvedélye, a szivar végül halálba kísérte. 16 évvel és számos műtéttel a diagnózis után halt meg.

Tizenháromszor jelölték Nobel-díjra, ám egyszer se kapta meg. Ma már azt mondhatjuk, hogy nem is elméletei, inkább a gondolkodása volt forradalmi. Elmosta a határokat a különböző tudományágak között, és ötvözte a kultúrát a tudománnyal, ami új utakat nyitott minden területen. Freudnak nem tűpontos eredményei, hanem víziói voltak. Miben volt ijesztően igaza?

Hogy nem vagyunk teljesen urai az elménknek, és számos irracionális gondolat, tapasztalat, tett befolyásol minket.

Tudatos énünk csupán a mentális jéghegy csúcsa, és az emberi viselkedés bizony számos ellentmondást, konfliktust rejt magában. Emiatt igenis elfojtunk érzelmeket, és valóban nem mindegy az sem, hogy milyen volt a gyerekkorunk. Az emlékeinket pedig tényleg újraírjuk, a szürreális álmainkról nem is beszélve. Aki nem látja, hogy Sigmund Freud tényleg beletalált valamibe, az tagadásban van. Ki akar beszélni róla?

Nyitókép: Wikipédia

KREATÍV ÍRÁS KURZUS PECHÁL PETIVEL!

Ha mindig is érdekelt az írás tudománya, de még sose mertél klaviatúrát ragadni. Ha nem tudod, hogyan, de szeretnéd papírra vetni gondolataidat. Ha titokban csak a fióknak írogatsz, JELENTKEZZ vagy ADD AJÁNDÉKBA a kurzust! 🎄 Részeltekért írj az info@igazino.hu mail címr