5 nap gyerekek nélkül: Szexi feleség és cuki anyu lettem!
A férjem nemrég olyan munkát kapott, ami egy hétre a szülővárosába vitte. Mivel távol lakunk a szüleitől, így örült a lehetőségnek, én pedig már rutinosan beterveztem a hetet egyfelnőttes verzióra.
A saját munkaidőm viszonylag kötetlen, pont amiatt, hogy ha a férjem távol van, akkor is tudjon működni a családunk. Itt, ahol lakunk, nincs rokonunk, csak mi vagyunk ketten egymásnak. Pont ezért is lepett meg annyira, amikor a férjem egyik este a fülembe súgta: „Mi lenne, ha magammal vinném a srácokat? A szüleim vigyáznának rájuk, amíg dolgozom, az esti programot pedig megoldom én. Te addig lazíthatnál kicsit!”
Őszintén bevallom, először lefagytam. A fiúk még soha nem aludtak nélkülem sehol, ok, az oviban igen, de éjszaka mindig együtt voltunk, akkor is, ha elutaztunk a nagyszülőkhöz. Mi lesz velük? Aztán szép lassan kúszott belém a felismerés, hogy tulajdonképpen megbízom a férjem szüleiben és a férjemben is, a fiúk pedig már nem kisbabák, szóval miért is ne?
Megkérdeztük a srácokat, akik nagyon lelkesek voltak, hogy extra szünetet kapnak a nagyinál, szóval a kérdés eldőlt. És én egyszer csak azt vettem észre, hogy ott állok hétfőn reggel a családom nélkül egy rakat kajával, amit ugye előre megvettem, elkészítettem – és nagyjából akkor és úgy megyek dolgozni, ahogy szeretnék.
Először is nyugiban megittam a kávémat, aztán rájöttem, hogy jé: van időm reggelizni is! Ez eddig csak hétvégén fordult elő velem. Majd felöltöztem a saját tempómban és kiástam a biciklimet a garázs mélyéről. Némi gyors szerviz után már vígan tekertem a munkahelyem felé. Azt hiszem, ekkor döntöttem el, hogy mégsem fogok otthon nagytakarítást szervezni és a gyerekszobát sem festem ki, ahogy terveztem.
Hanem kipróbálom, milyen az, ha van öt – na jó, inkább négy – szabad délutánom és estém.
Az első délután bizony eléggé szétesett lett, mivel bent maradtam túlórázni “hiszen most úgyis ráérek” felkiáltással. Majd hazamentem és nekiálltam a konyha alapos kitakarításának. De aztán észbe kaptam! Felhívtam a legjobb barátnőmet és megszerveztünk egy csajos estét.
FORRÁS: UNSPLASH
Valamint átnéztem a moziműsort és a színházműsort, utánajártam, hol mit lehet csinálni az elkövetkező napokban. Aznap este pedig olvastam, tévét néztem és kikészítettem magamnak a másnapi ruhákat kiegészítőkkel együtt. Ezutóbbit csak az tudja értékelni, aki szintén öt perc alatt öltözik reggelente a gyerekek mellett, mint én…
Már fejből tudom, hogy melyik szettem milyen programra jó és hogy szoktam viselni. Most volt időm kicsit variálni, kísérletezni. Ez egyben meg is adta a másnapi program irányát. Elmentem vásárolni a plázába, csak úgy magamnak. Azontúl, hogy sikerült néhány új felsőt vennem, határtalanul élveztem azt a rászánható időtengert, amiben kivételesen szabadon lubickoltam.
És mivel már amúgy is a plázában voltam, az esti program mozizás lett popcornnal, kólával, mint régen. Gyerekekkel ez a kombináció öngyilkos vállalkozás lenne, ha nem szeretnék a film felénél repülőrajtot venni valamelyik fiatalkorúval a legközelebbi mosdó irányába. Az viszont teljesen új tapasztalat az életemben, hogy egyedül is be lehet ülni egy filmre, sőt, élvezni is lehet, akkor is, ha nincs mellettem se férj, se barátnő.
Ezen felbuzdulva a következő nap programja a termálfürdő lett. Mindig is szerettem volna kipróbálni, milyen lehet ősszel a forró vízből nézni a sárguló faleveleket. Rá kellett jönnöm, hogy még soha nem voltam a gyerekmedencéken és az úszómedencén kívül sehol, így vicces módon meg kellett néznem termálfürdő térképét, hogy mi hol található. Őszintén bevallom, ezek után már csak arra emlékszem, hogy az úszómester szól: zárnak, úgyhogy ideje hazamenni!
A csütörtök estém lett a csajozós nap, igazi sokat kacagós, borozgatós programmal. Imádtam! Rá kellett jöjjek, hogy az a laza, vidám csaj még mindig megvan bennem, csak időnként elfelejtkezem róla. A péntek este hamar eljött. Még egy csomó program volt a tarsolyomban, amit nem csináltam és ahová nem jutottam el, de nem baj, így is kiélveztem minden napot a magam módján.
És amikor betoppantak a gyerekek az ajtón, egy kipihent és feltöltődött anya várta őket. A férjemet pedig egy hálás és kisimult feleség, aki a bevásárlásnál nem csak felsőket vett magának… 😉
Nyitókép: Unsplash
KREATÍV ÍRÁS KURZUS PECHÁL PETIVEL!
Ha mindig is érdekelt az írás tudománya, de még sose mertél klaviatúrát ragadni. Ha nem tudod, hogyan, de szeretnéd papírra vetni gondolataidat. Ha titokban csak a fióknak írogatsz, JELENTKEZZ vagy ADD AJÁNDÉKBA a kurzust! 🎄 Részeltekért írj az info@igazino.hu mail címr
