Molière, aki a szeretője lányát vette feleségül
Sokunknak csak a gimnáziumi irodalomórákról cseng ismerősen Molière neve, pedig a modern komédia alapítójának mind az élete, mind a színdarabjai rendkívül szórakoztatóak.
Eredeti neve valójában Jean Baptiste Poquelin, ám már fiatalon, 21 évesen felvette a Molière művésznevet, amikor szerelmével, Madeleine-nel színitársulatot alapítottak. Sajnos két év alatt csődbe mentek, emiatt az ifjú művész az adósok börtönében kötött ki. Szabadulása után sem adta fel a színház iránti szeretetét, párjával vándorszínésznek álltak és több mint egy évtizedig szórakoztatták a nagyérdeműt.
Meglepő, hogy a későbbiekben mégsem Madeleine-t vette feleségül, akivel az évek alatt szerelmi kapcsolatuk barátsággá szelídült. A menyasszony a húsz évvel fiatalabb Armande volt, akit Molière Madeleine húgának hitt, pedig valójában a szeretőjétől született lánya volt. Nem csoda, hogy a házasság híre nagy port kavart a francia művészvilágban.
Főleg, hogy többen odáig merészkedtek a pletykákban, hogy a művész egyenesen a saját lányát vette feleségül. A mai történészek szerint van rá esély, hogy Armande valóban Madeleine húga volt, de az igazság valószínűleg nem fog már kiderülni. Mivel a XVII. században a színházakban a tragédiák domináltak, mint egyetlen elfogadott színpadi műfaj, eleinte Molière is ezzel próbálkozott – nem sok sikerrel.
Akkoriban más volt a színházi etikett: a közönség aktívan részt vett a színdarabban, teljesen elfogadott volt, hogy felálltak, bekiabáltak, fujjoltak, káromkodtak, ha nem tetszett nekik valami. Néhol még sült almákat is árultak a színház előterében, hogy legyen mivel megdobálni a színészeket. A keserű tapasztalatok és a gúnyolódás után végül azonban megtalálta helyét és tehetségét a komédia világában.
FORRÁS: WIKIPÉDIA
Akkoriban az uralkodó engedélyezte és cenzúrázta a színpadi műveket. Sokáig élvezte XIV. Lajos támogatását, főleg azért, mert édesapjától megörökölte a “király kárpitosa” címet, így munkája közben sikerült közel kerülnie az udvarhoz. Molière tartozott ugyanis felelősséggel a királyi hálószobáért, a fali kárpitokért és a bútorokért is.
Később, mivel több színdarab a felsőbb osztályokat célozta és figurázta ki, a drámaíró falakba ütközött. Ma leghíresebb művét, a Tartuffe-öt egyenesen betiltották. Ugyan XIV. Lajos jól szórakozott rajta, több nemes mégis követelte a királyi cenzúrát.
Molière a saját színdarabja alatt kezdett haldokolni. Ironikusan pont a Képzelt beteg címszerepét játszotta, egy karosszékben ülő beteg férfit, amikor az alakítás közben rosszul lett, és elkezdett vért köhögni. A közönség ovációval fogadta az “élethű alakítást”, mire végre az egyik színpadi alkalmazott felfogta, hogy Molière valóban rosszul van, és leeresztette a függönyt.
A pletykákkal ellentétben valójában nem a színpadon halt meg, hanem pár órával később, saját otthonában. A legendák szerint szinte semmilyen írásos emlék nem maradt fenn a műveiből, a felesége a halála után eladott mindent. Állítólag az 1800-as évek közepe táján egy férfi próbált bejutni a Francia Nemzeti Könyvtárba, de mivel már este volt, az őr elküldte azzal, hogy ilyenkor senki nem tudja fogadni.
A férfi csak annyit mondott, hogy igazán kár, mert egy láda van nála, tele Molière eredeti műveivel.
Ez volt az utolsó alkalom, hogy valaki hallott volna az eredeti kéziratokról. Egy másik legenda szerint nem ő írta a műveit, hanem Pierre Corneille. Ezek a pletykák már csak 1919-ben kerültek napvilágra, és azzal indokolták őket, hogy Molière-nek ideje sem lett volna ennyit írni, ráadásul a kéziratok sem maradtak fenn. Hogy ez így van-e, vagy valaki egy páncélszekrényben őrzi a kézzel írt műveket? Nem biztos, hogy erre valaha is választ kapunk…
Nyitókép: Wikipédia
KREATÍV ÍRÁS KURZUS PECHÁL PETIVEL!
Ha mindig is érdekelt az írás tudománya, de még sose mertél klaviatúrát ragadni. Ha nem tudod, hogyan, de szeretnéd papírra vetni gondolataidat. Ha titokban csak a fióknak írogatsz, JELENTKEZZ! Részeltekért írj az info@igazino.hu mail címre.
