A szomorúság elmúlik, de a depressziótól nehéz megszabadulni

Ma reggel valahogy úgy keltem, hogy semmihez nincs kedvem, és a takaró is olyan melegen ölel, hogy egy kicsit még maradok. Nem aludtam jól, és kicsit nyomott a hangulatom. Talán az eső miatt is inkább bekuckóznék a takarómba egy jó könyvvel.

Nincs kedvem az emberekhez, beszélgetni sem igazán, ma valahogy a saját gondolataim sokkal jobban lefoglalnak, mint másoké. Neked is volt már olyan, hogy egykedvűen keltél, és kicsit minden szürke volt? Még a kávé is keserűbb volt a megszokottnál, és csak a szomorú dalokhoz vonzódott igazán a szíved?

Volt, hogy jólesett még akkor is, ha a kanapén ülve egy fél órán keresztül ugyanazt a pontot bámulva ültél? Feltöltött a szomorúság és az egykedvűség különös násztánca. Mindannyiunknak vannak ilyen napjai, mégis sokan egy-egy rossz napra ráfogják, hogy ez a téli depresszió, vagy csak simán depresszió.

Nagyon fontos tisztázni, hogy a depresszió és a néhány napig tartó szomorúság vagy egykedvűség nem ugyanazt jelentik mégis rengetegen összekeverik a két fogalmat egymással. Még a fiatalok szájából is hallani: „Olyan depis vagyok ma.” Pedig egyszerűen csak vannak olyan napok, amikor az ember szomorúbb, vagy jobban aggódik egyes akadályok miatt az életében.

A depresszió ezzel szemben egy láthatatlanul fojtogató démon, aki a lelkünkön ül heteken, hónapokon keresztül, és mindig visszajáró vendég. Egy olyan nem kívánt idegen, aki akkor is jön, ha nem kérik, és erőszakosan befurakszik a gondolatok közé, a legnegatívabb jövőt előrevetítve, vagy csak kiüríti az érzelmek tárát.

És jön a megsemmisítő üresség, amit nem lehet elűzni egy alapos alvással, és néha, bár nagyon, nagyon szeretnénk, nem tudja enyhíteni egy ölelés vagy a szeretet sem. Beépül a húsba, és belülről falja az embert, észrevétlen a szövetek közé kúszva könnyeket fakaszt. A szorongás olyan mértékű és elviselhetetlen lesz, hogy az ember már minden miatt aggódik, vagy egyszerűen még tárgya sincs, csak frusztrált, és érzi azt a furcsa remegő érzést a mellkasában, ami a szorongás.

Előfordul, hogy a depresszió türelmetlen szörnyeteggé változtat, és kevésbé leszünk toleránsak másokkal vagy önmagunkkal. Hirtelen a kis hibák is óriásiak és megbocsáthatatlanok lesznek. Ezt a váratlan vendéget, aki folyton veled van, nem tudod hazaküldeni, mert nincs meg hozzá a képességed, hogy megtehesd.

Van, hogy hosszú ideig ő a harmadik egy kapcsolatban, és tudjuk jól, hogy a másik embernek nehéz osztoznia rajtunk vele. Olykor, amikor igazán ránk telepszik, nehéz lesz a testünk, és bár szeretnénk nem vagyunk képesek kikelni az ágyból, és a mosdóig elmenni is őrületes akaraterőt igényel.

Így hát nem ugyanaz az szomorúnak lenni és depressziósnak. A depresszió egy betegség, amivel komolyan kell foglalkozni, míg a szomorúság csak egy ideig-óráig fennálló hangulati állapot, ami hamar tova is illan. Természetes velejárója az emberi életnek.

Mit tehetünk mégis, ha azt érezzük, megérkezett a nem várt vendég és a lelkünkre ült?

A szabad levegő gyógyít, ahogy a fény is, vagy a mozgás. A sport endorfint termel, ami ellenség a depresszió számára. Segítség lehet egy napi rutin bevezetése, amitől kiszámíthatóbb és biztonságosabb közeg alakul ki, illetve különböző stresszoldó technikák is.

Ha viszont azt érzed, hogy ezzel egyedül nem vagy képes megbirkózni, akkor érdemes felkeresni egy szakértőt, aki segít neked ebben. Mert az átmeneti szomorúság el fog múlni, de a depressziót le kell küzdeni.

Lelkisegély Szolgálat elérhetőségei:

Ingyenesen elérhető zöld szám mobilról és a legtöbb szolgáltatótól: 137-37

Normál díjas vonal: +36 1 329 33 80

SKYPE mindennap 18-23 óráig: „segelyvonal”

Chat: http://chat.hatter.hu hétfőn és szerdán 18-23 óráig

Email: lelkisegely@hatter.hu

Nyitókép: Pexels