Téged hogyan rontottak el a szüleid?
Sokan növünk fel kisebb-nagyobb mértékben mérgező családi környezetben. Mérgező alatt most azt értem, amikor a szüleink, testvéreink vagy rokonaink minket használnak eszköznek a saját fájdalmaik, traumáik terhének enyhítésére – tudatosan vagy teljesen tudattalanul.
Sokszor előfordul, hogy mi leszünk a fekete bárányok, akiknek az a szerepe, hogy elvigyék a balhét a többiek helyett. Anya rád pakolhatja a magányt és az elhanyagolás érzését, apa továbbadhatja az állandó teljesítménykényszert, a tesó pedig levezetheti az összes belső feszültséget, amit ebben a szeretetlen családi közegben növesztett magában.
A fekete bárányok szerepe a bokszzsák. Kell egy ember, akin lecsapódhat a családtagok által évek óta cipelt fájdalom. A fekete bárányok sokszor lázadnak a nyomás ellen. Ők azok, akik a “csakazértsem” szellemében élik le az életüket sokszor még akkor is, amikor már régen kirepültek a családi fészekből.
Nem tudják, hogy mi ellen, de lázadnak. Feszegetik a határokat, provokálnak és minden lehetséges ponton ellentmondanak a szüleiknek, mert mélyen a rengeteg lelki bántalmazást elszenvedett kisgyerek szabadulni szeretne végre ebből a szerepből.
A másik mérgező szerep a kisférj vagy kisfeleség. Ők azok, akiket anya vagy apa pótházastársnak használnak, hogy kitöltsenek egy súlyos űrt a szívükben, mert esetleg elhagyták, megcsalták őket. Vagy magányosnak érzik magukat a házasságukban. A gyereket ilyenkor egy felnőtt ember szerepébe kényszerítik, és el is várják tőle, hogy úgy viselkedjen.
FORRÁS: UNSPLASH
Biztosan van a ti ismerőseitek közt is “anyuci pici fia”, aki sokáig nem tanult önállóságot, akinek mindig ott kellett lennie, ha anyunak szüksége volt rá. Én ismerek párat, van olyan, akit 12 évesen még az anyja fürdetett.
A harmadik kategóriát én játszópajtinak vagy cinkostársnak neveztem, ők hasonlítanak a kisférjhez/feleséghez, csak tőlük nem várják el a szülők azt a fajta rajongást, amit az előbbiektől igen. Azt viszont elvárják, hogy egy konfliktusban nyíltan az ő oldalukra álljon a gyerek, és ezt brutális manipulációval könnyen el is érhetik.
A cinkosokkal lehet szövetkezni a másik fél ellen, és közösen kitervelhetnek valami jó kis bosszút. A cinkostárs hatalmas fájdalmat élhet át pl. egy válásnál, amikor választás elé állítják, hogy apát vagy anyát szereti jobban. A gyerekből ilyenkor a másik fél ellen fordítható szövetségest csinálnak, ami hatalmas terhet jelent neki.
Egy ideális családban a gyerek az gyerekként van kezelve, és szeretetben, bizalommal teljes légkörben nevelkedik. Én még ilyennel nem találkoztam, de szeretném azt hinni, hogy létezik. Ezek a kifordított, életellenes szerepek, amelyekbe egy mérgező családban kényszerülnek a gyerekek, sajnos komoly károkat okoznak a személyiségfejlődésben, és életünk végéig velünk maradnak, amíg meg nem dolgozzuk őket.
Egy kisférj valószínű a párkapcsolataiban is anyát fogja keresni, mivel ez az ismerős neki.
Alapból senki sem szeretne játszmák és manipulációk áldozata lenni, mégis szinte észrevétlenül belecsúszunk ezekbe a családi drámákba és visszük magunkkal tovább. A mi felelősségünk, hogy hagyjuk ezeket kibontakozni, vagy elkezdjük végre a saját életünket élni.
Nyitókép: Unsplash
Élsz-halsz az IgazinNŐ cikkeiért? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre, és mi elküldjük neked a hét legjobb cikkeit, nehogy lemaradj! 🙂
