A menstruációs tabukat összevérzett ruhákkal lehet ledönteni?

Egy nő megközelítőleg 450-szer menstruál élete során. Vagyis ez azt is jelenti, hogy minimum 450 olyan alkalom van az életében, amikor szoronghat, hogy átázik, kilátszik, kifittyen, kilibben az, aminek nem kellene. 

Tény, hogy nem kellemes ezzel együttélni, de korántsem hiszem, hogy azzal lennénk előrébb, ha innentől kezdve a véres szoknyánkat mutogatnánk. Lemaradtál róla? Neked sincs meg, hogy az a legújabb tabu döntögetési hóbort, hogy nők mutogatják az átázott ruhájukat?

Tabu a menstruáció?

Igen. Bár nem az én mikrokörnyezetemben, de alapvetően kijelenthető, hogy nagy vonalakban nézve – a fene nagy 21. századi szabadságban – a menzesz, mint olyan, tabu.

Nem megyek messzire. Elég, ha visszagondolok a 10 évvel ezelőttre, amikor a férjem lesütött szemmel, enyhén pironkodva fogadta, hogy nem rejtegetem, hanem nyíltan beszélek a vérzésemről. Bevallom, idő kellett, amíg felfogtam, hogy számára ez a téma zavarbaejtő. Pedig számomra a világ legtermészetesebb dolga. A magyarázat pedig egyszerű volt: fiús családban nőtt fel. Az anyukája egyedül képviselte a női nemet, és nem érezte úgy, hogy különösebben be kellene avatnia a fiú gyermekeit a női lét ezen rejtelmeibe.

FORRÁS: PEXELS

Nem tisztem megvitatni, hogy ez rendben van-e így. Azt viszont az első perctől kezdve tudtam, hogy én nem élhetek azzal együtt, hogy a párom nem érti, nem fogja fel, hogy mivel járnak azok a piros betűs napok.

1. A menstruáció fáj(hat)

Emlékeztek még, amikor egy szerencsétlen figura kiírta Twitterre, hogy „A menstruáció nem fáj.” És megvan az is, hogy mit kapott ezért? Akkor itt az idő egy életre megtanulni, hogy a havi vérzés fáj(hat). Sőt, a legtöbb nőnek fáj minimum az első 1-2 napon. Csak ideális és nagyon ritka esetben nem jár semmilyen kellemetlen tünettel. Ám ha a vérzéssel töltött napokban nincs is görcs, gyógyszer és kanapén kuporgás…

2. A PMS igenis létezik!

Tehát lehet, hogy a konkrét vérzéssel (ami ugye, csak a reklámokban kék – hol is van tabusítva a menstruáció?) töltött napok pont nem okoznak kihívást. Csakhogy ettől még a PMS – a premenstruációs szindróma – okozhat. És ez magával vonja a hangulatingadozást, a mellek feszülését, a magas cukortartalmú ételek iránti vágyat – azonnal csokit bzdmeg, mert meghalok!!! – és még pár száz különböző variációt. Ugyanis a PMS-nek több száz tünete ismert. Szóval, ez azt jelenti, hogy nettó taplóság bármikor, bármilyen élethelyzetben benyögni egy nőnek: „Jaj,  mi a baj, megvan?”

3. A vér az piros! A menstruáció menstruáció, és nem havibaj!

A mai napig rengeteg nő éli le úgy az életét, hogy csak rébuszokban beszél a vérzéséről. Nem meri nevén nevezni, és enyhe szégyenérzettel társítva vesz tampont vagy betétet. Ez egy olyan jelenség, amivel tényleg ideje lenne már leszámolni. Mondjuk, kezdhetnénk azzal, hogy az összes reklámból egy életre eltűnik a kék mint menstruációt jelképező szín. Miért nem lehet piros? Mi a baj vele? A kérdés költői.

Az viszont egyáltalán nem költői, hogy a menstruáció a mai napig stigmatizált. Egy olyan dolog, amiről jobb nem beszélni, vagy legalábbis halkan, maximum nők között. Holott ez a világ legtermészetesebb dolga. Ez elvitathatatlan.

Mint ahogy az is, hogy a menstruációnak a fejlett társadalmakban nem szükségszerű velejárója, hogy átázzon a ruhánk. Ha meg mégis megtörténik, akkor azt nevetve, mintegy boldogan mutogassuk a közösségi médiában? Valahol érteni vélem a kezdeményezés szándékát, de egyetérteni nem tudok vele. Attól leszünk felszabadultak, a menstruációról könnyedén beszélgetők, hogy nem jövünk zavarba az átázott ruhánktól?

Attól leszünk egyszer végre szabadok, ha felfogjuk, hogy a testünk nedvei nem tabusíthatóak. Nem szégyellni valóak. A fájdalmunk nem eltagadható és nem is megkérdőjelezhető.

Nyitókép: Pexels