A mosolyszünetet a gyávák eszköze – a bátrak kommunikálnak!
Némaságba burkolózás helyett inkább beszélgessetek! Ha valamilyen kényes problémánk adódik egy párkapcsolatban, azt csak úgy lehet megoldani, ha feltárjuk a hiányosságokat, elmondjuk a bajainkat, vélt vagy valós sérelmeinket.
Ha ezek helyett inkább a hallgatást választjuk és homokba dugjuk a fejünket, akkor ne csodálkozzunk, hogy nem jutottunk előre! A párunk pont annyit fog tudni a bajunkról, amennyit elmondunk neki. Ő csak azt fogja látni, hogy duzzogsz, érzi, hogy valami bánt, de csak találgat. Segíts neki, hogy ő is segíthessen! Ne mosolyszünettel akard megoldani a párkapcsolati konfliktusaid, mert nem fog sikerülni.
Csak egy szöget fog beleverni a szerelmetek koporsójába. Nem mosolyszünetre van szükség, meg külön eltöltött időre, hogy megérezzétek, milyen egymás nélkül. Nem arról kell meggyőződni, hogy vele vagy nélküle a jobb! Ha gond van, akkor azt lélekig ható beszélgetéssel lehet orvosolni. Ha érzelmi mélypont adódik, az eltávolodás csak erősíteni fogja.
Ehelyett szóba kell hozni mindent, ami bánt. Beszélni múltról, jelenről, jövőről, vágyakról, álmokról, régi vagy friss sebekről! A mosolyszünet a gyávák sportja, azok javasolják és űzik, akik nem mernek, nem tudnak úgy kilépni egy párkapcsolatból, hogy azt véglegesnek lehessen tekinteni. Valójában már menekülési tervet írnak, bár még kötődnek valamennyire a párjukhoz.
És mivel félnek a jövőtől, nyitva hagyják az ajtót, amit nagyon be kéne csukni, sőt, kulcsra zárni! Gyávák. Mennek is, meg nem is, maradnak is, meg nem is. Totális zűrzavart, érzelmi bizonytalanságot, őrült vágyakozást, várakozást, káoszt teremtenek azzal, hogy azt javasolják, tartsunk egy kis távolságot egymástól. Ebben a szóban, hogy távolság, minden benne van…
Annyit jelent, amennyit jelentenie kell, csak egy fegyvert lehet bevetni ellene: ha mindenki legalább egy lépést tesz a másik felé. A a közeledés elutasítása, megtagadása végzetes lehet. Miért nem nyílunk meg egymásnak? Mire jó ez a néma játszma, aminek semmi értelme? Pont, mint a gyerekek, akik még megtehetik, hogy duzzognak, hisztiznek, hiszen kicsik.
De mi, felnőttek – feltéve, hogy érzelmileg is azok vagyunk -, jó esetben rendelkezünk a tudatosság képességével, ami ugye feltételezi, hogy képesek vagyunk őszintén, tabuk nélkül beszélgetni… Ne tarts mosolyszünetet, helyette beszélj! Ha pedig valaki ezt ajánlotta neked, ne mondj igent, ne menj bele a játékába! Mert ezzel a kezébe akarja venni az irányítást, függővé akarja tenni magától az életed.
Ne engedj a csábító ajánlatnak, hogy kicsit elmegy, aztán majd talán visszajön. „Majd” és „lehet“ – két teljes bizonytalanságot kifejező szó, amivel semmivel sem leszünk okosabbak.Vagy menjen, de végleg, vagy maradjon, de tényleg! Ha beszélgetni szeretnél, és nem adnak rá módot, akkor nem akarják, hogy orvosolva legyen az a bizonyos probléma…
Jobb, ha nem hagyod, hiszen ez a te életed!
Ha esetleg mégis úgy döntesz, hogy jó lenne egy kis szünet, vagy igent mondasz annak, aki ajánlotta, akkor szigorú határidőt kell szabni. Olyat, ami nem sok (nem hosszú hetek), de nem is túl kevés (1-2 nap), hanem pont elég ahhoz, hogy döntés szülessen. Egy olyan döntés, ami így vagy úgy, de megoldja a problémát…
Nyitókép: Unsplash
Élsz-halsz az IgazinNŐ cikkeiért? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre, és mi elküldjük neked a hét legjobb cikkeit, nehogy lemaradj! 🙂