A zsidókat támadó halálos kór, amitől rettegtek a nácik…

A történelem egyik legsötétebb korszakában, 1933 és 1945 között többmillió ember esett a náci rezsim áldozatául. Ám a legborzasztóbb időkben is éltek bátor és tiszta szívű emberek.

Ők a saját életük kockáztatásával próbálták elérni, hogy minél több veszélytől fenyegetett ember legyen képes túlélni a II. világháború borzalmait. Ezek az emberek nem tartják magukat hősnek, egyszerűen csak tették a dolgukat, azt, amit a szívük diktált. Hiszen „Aki egy életet is megment, az egész világot menti meg” – szól a mondás a Schindler listája című filmben, mely eredetileg már a Koránban és a Talmudban is olvasható.

Oskar Schindler

Oskar Schindler nevét szinte mindenki ismeri az 1993-as, Liam Neeson főszereplésével készült Spielberg film jóvoltából. Schindler 1200 zsidót mentett meg a haláltól csupán azzal, hogy edény- és lőszergyáraiban alkalmazta őket. A dolgozói normális ételadagokat és lakhatást kaptak egy külön munkatáborban, a betegeket külön kórházban ápolták.

Amikor a szovjet csapatok már elérték Lengyelország határát, a munkatáborokat is átköltöztették a gyárral együtt. Költözéskor íródott az ominózus Schindler listája, ami annak az 1098 zsidó személynek a nevét tartalmazta, akiket magával vitt az új gyárba. Az idősebbek későbbi születési dátummal, a gyerekek felnőttként szerepeltek a listán.

FORRÁS: WIKIPÉDIA

Továbbá az összes szellemi végzettségű személy neve mellett a szakmunkás titulus szerepelt, hogy mindenkinek legyen esélye túlélni. Oskar Schindler az egyetlen náci párttag, akit Izraelben, Sion hegyén temettek el 1974-ben.

Giovanni Borromeo 

1943-ban Olaszország is náci megszállás alá került. Az olasz orvos úgy mentette meg zsidó származású honfitársait a biztos haláltól, hogy egy kitalált halálos betegséggel felcímkézve egy kórházban rejtette el őket. A Fatebenefratelli kórházba a római gettóból menekülőket is befogadták.

Borromeo egy másik orvossal, Ossicinivel együtt kitalálta, hogy egy súlyosan fertőző, halálos kimenetelű betegséget diagnosztizálnak, a rejtélyes K-kórt. Azt állították, hogy a demenciás tünetekkel és rohamokkal jelentkező betegség erős görcsökkel, bénulással, majd fulladásos halállal jár. Ezek után nem csoda, hogy egyetlen náci sem érezte úgy, hogy át kellene kutatnia a kórházat.

Sajnos valós nyilvántartás nincs róla, hogy hányan “szenvedtek” K-szindrómától. De az biztos, hogy az orvos minimum több tucat, de akár több száz zsidó embert megmentett ötletével.

Irena Sendler

Lengyelország megszállásakor a fiatal, bátor nő a városházán dolgozott, ahol egy kis titkos csoport célul tűzte ki a zsidó gyermekek megmentését. Egy korábbi udvarlója révén belépési engedélyt szerzett a varsói gettóba egészségügyi ellenőrként. Szép lassan elkezdte kicsempészni a gyerekeket. Hol egy falon lévő lyukon át, hol szemét közé rejtve, amilyen lehetőség éppen adódott.

Több mint két és fél ezer gyereket sikerült kicsempészni, akiket hamis keresztény papírokkal ellátva családoknál vagy kolostorokban helyeztek el. 1943-ban a Gestapo letartóztatta, ám hiába kínozták meg. Bár maradandó végtagsérüléseket szenvedett a vallatás során, nem árulta el sem a társait, sem a gyerekek névsorát.

A kivégzése napjára sikerült megvesztegetni egy börtönőrt, így Irena meg tudott szökni a rá váró halálbüntetés elől. Ám papíron mégis kivégezték, saját maga olvasta halálhírét az újságban.  2008-ban, 98 éves korában hunyt el.

Nyitókép: Wikipédia

Élsz-halsz az IgazinNŐ cikkeiért? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre, és mi elküldjük neked a hét legjobb cikkeit, nehogy lemaradj! 🙂