Eddig a szeretőd voltam, most te leszel az enyém!

Megértem, hogy megbetegedett a kislányod, a randit lemondtad és őt helyezted előtérbe, hiszen mi sem természetesebb ennél. Azzal vigasztaltam magam, hogy nemsokára, talán pár napon belül biztos találkozhatunk. 

Eltelt a pár nap, elrepült egy hét, ami alatt olyan forró szerelmes, szenvedélyes, sőt, egyenesen pornográf üzeneteket írtál, hogy beleremegtek a lábaim. Új dátumot tűztünk ki a találkozóra, amire azt ígérted, biztosan összejön, hiszen a férjed dolgozni fog, a gyereket pedig elviszed anyádékhoz. Közben újra bombáztál a szebbnél szebb üzeneteiddel.

Elérkezett a nap, amit annyira vártam. Mivel vasárnapra esett, már reggel örömmel ébredtem, nem terelte el rólad semmi a figyelmem, időben ünneplőbe öltöztettem a lelkem. Rád gondolva, a csókjaidra vágyva telt el a délelőtt, ebédelni sem bírtam igazán, annyira te jártál a fejemben. Délután négyre volt megbeszélve a randi, ki is takarítottam, ágyat húztam, hogy friss, ropogós ágyneművel várjalak.

Az estebédet is megcsináltam, kettőre mindennel elkészültem, már csak fürdés, borotválkozás volt hátra, amikor egy kurta üzenetben közölted, hogy „Bocsi, nem jó a mai nap.” Szerinted mit éreztem? Ott álltam döbbenten, átverve a megterített asztal mellett, amit legszívesebben lesöpörtem volna. Először sajnáltam, hogy nem sikerült a randi, de aztán elkezdtem gondolkodni kettőnkről.

Ráébredtem, hogy a mi kapcsolatunk pont arról szól, ami aznap is történt: a teljes bizonytalanságról, kiszámíthatatlanságról, a rajtunk kívülálló okokról. A minket, de főleg a téged irányító körülményekről. Arra jutottam, hogy ez így, ebben a formában nem mehet tovább. Sokadszorra lettem leforrázva…

FORRÁS: UNSPLASH

Eldöntöttem, hogy véget vetek az egésznek. Utolsó esélyként megvártam a reggelt, hogy mit fogsz írni. Most nem a gyereked lett beteg, nem érkeztek hívatlan vendégek sem, nem kellett túlóráznod, hiszen vasárnap volt… Most az volt az ok, hogy a férjed műszakja felborult, és nem ment dolgozni. Sokadik alkalommal mondtál le randit, de utoljára. Többé nem engedem, hogy a játékszered legyek, nem hagyom, hogy te irányítsd az életem.

Nem mondok le rólad teljesen, de nem úgy fogok élni, mint eddig. Elkezdek ismerkedni, nem fogok nemet mondani senkinek azért, mert van egy titkos kapcsolatom. Valójában, ami kettőnk között van, az nem nevezhető még kapcsolatnak sem. Mi csak játszópajtások vagyunk. A szeretőd voltam, megadtam neked mindazt, amiből otthon kevés.

És te, te mi voltál, mit adtál nekem ezalatt?

Elegem lett, belefáradtam, hogy hülyét csinálj belőlem. Már ma regisztrálok valamelyik társkereső oldalra, hogy esélyem legyen normális szerelemre. Amíg nem találom meg azt a nőt, aki mellett érdemes megállapodni, addig megtartalak, te csak a B tervem leszel. Most fordult a kocka, nem te, hanem én leszek az irányító, te leszel az, akinek alkalmazkodnia kell.

Eddig úgy volt, hogy ha akadt pár szabad órád, írtál, én pedig intéztem, hogy tudjunk találkozni. Mostantól én fogok üzenni, hogy előreláthatólag mikor érek rá, és mikor tudok időt fordítani rád. Aztán vagy jó neked, vagy nem. Ha tudsz, jössz, ha nem, akkor jön más. Nem érsz már annyit, hogy áldozatokat hozzak ezért a viszonyért.

Nyitókép: Unsplash

Élsz-halsz az IgazinNŐ cikkeiért? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre, és mi elküldjük neked a hét legjobb cikkeit, nehogy lemaradj! 🙂