Az abortuszhoz minden nőnek joga van!

Szegény anyám, míg élt, sokat hangoztatta, hogy nőnek lenni szívás. Sokáig fogalmam sem volt, hogy miért érzi így. Nem is nagyon izgatott, mert meg voltam róla győződve, hogy nincs igaza.

Aztán fiatal felnőttként, ahogy egyre jobban a saját lábamra álltam, és kikerültem a frankón felépített családi burokból… egyre jobban kezdtem a saját bőrömön érezni, hogy miről is beszélhetett. Talán kezdjük azzal a napokban nagy port kavart hírrel, hogy Jennifer Lawrence hatalmas pocakkal és Amy Schumerrel– akinek történetesen néhány hete távolították el a méhét – tüntetett az abortusz lehetősége mellett.

Merthogy szerintük „A nők nem lehetnek szabadok mindaddig, amíg nem rendelkeznek a testük felett.” Kétségtelenül minden kérdés nélkül egyetértek azzal, hogy az abortuszhoz való jog alanyi jogon kellene, hogy járjon minden nőnek, a világ minden táján.

Mint ahogy az is, hogy ha történetesen – ahogy ez megesett velem – besétálok szombat délelőtt egy puccos budapesti magánklinikára esemény utáni tablettát felíratni, akkor a doki ne röhögjön a képembe. Mondjuk azt halkan megjegyzem, hogy a ”kedves” és nagyon ”tisztelettudó” doktor úr nem volt azzal tisztában, hogy a bogyó nem nekem lesz.

Így arra sem lehetett felkészülve, hogy a nem éppen helyénvaló megjegyzésével, amely szerint „Jó volt az este, kisasszony?” és persze a rögtön utána érkező gúnyos kacajjal nem megszégyeníteni, hanem rettentően feldühíteni fog. Így aztán váratlanul érte, hogy kikérem magamnak a kérdés nélkül nyakamba varrt felelőtlenséget.

Hiszen előtte az égadta világon semmit nem kérdezett a körülményekről, csupán csak ítélkezett. Mert mi sem természetesebb annál, hogy ha 32 évesen (ugye ezt látta az adataimból) elmegyek egy elég húzós fizetős szolgáltatást igénybe venni ügyeleten, akkor csak és kizárólag felelőtlen lehetek. Nyilván nem a kezemet tördelve ücsörögtem ott a széken. Sőt, vizsgálatot sem kértem. Egyszerűen csak éltem egy lehetőséggel, ami – ha van rá pénzed – adott Magyarországon.

Baromi jó lenne már felfogni végre, hogy a védekezés és esetleg annak az elmaradása nem csak és kizárólag a NŐ felelőssége!

Ugyanis, ha valaki esetleg lemaradt volna róla, akkor elmondanám, hogy a teherbeesés lehetőségéhez két ellenkező nemű kell. Vagyis okvetlenül jelen kell, hogy legyen egy férfi is, aki pont ötven százalékot tesz hozzá a dologhoz. Az meg egy valóban kegyetlen dolog, hogy bár két ember kell a teherbeeséshez, mégis valójában a nő vállát nyomja a védekezés súlyának felelőssége. És ”természetesen” ezzel együtt a nem kívánt terhesség terhe is.

Többek között ez volt az, amiért anyám egy fél életen át úgy érezte, hogy nőnek lenni szívás. Sosem titkolta, hogy számos abortusza volt. Nem azért, mert annyira felelőtlen lett volna vagy ne viselte volna meg lelkileg. Egyszerűen azért, mert a hetvenes-nyolcvanas években ez valójában bevett védekezési módszer volt. Nem is abortusznak hívták ezt akkoriban, hanem „kaparásnak”.

FORRÁS: UNSPLASH

Gyakorlatilag az összes barátnőjével – kivéve a Katit, akinek volt olyan szerencséje, hogy a második császár után elkötötte az orvos – megesett. Időről időre bevonultak a kis táskájukkal az egynapos kórházban alvást igénylő kaparásra. Nagyjából úgy voltak vele, mint valami szükséges rosszal, amin időnként át kell esnie egy asszonynak. Sőt, még olykor örültek is, hogy ilyenkor jár egy pici pihenés.

Arról meg senki sem beszélt, hogy azok a széplelkű férjek, apák miért nem húztak egy ”sapkát” a legnemesebb testrészükre. Hiszen az valahogy fel sem merült, hogy ehhez az egészhez van bármi köze a másik félnek is. Hála az égnek, ma már azért jobb a helyzet.

Mégis elképesztően dühít és egyben el is szomorít, hogy egy nőgyógyász képes megszégyeníteni egy nőt minden előzetes kérdés nélkül, mert él egy olyan lehetőséggel, amihez joga van. Ráadásul pont azért csattog el az ember egy ügyeletre és íratja fel a nem éppen olcsó esemény utánit, mert FELELŐSEN gondolkodik. Vagyis nem akarja még csak megadni az esélyt sem annak a lehetőségnek, hogy netalán abortusz legyen a vége.

Habár ezt az orvos nem kérdezte, de elmondom, csak hogy kerek legyen a sztori: elszakadt a gumi. Nem egyéjszakás kaland volt, nem egy cafka a barátnőm, nem is swingerezni volt, hanem egyszerűen szeretkezett a párjával, és így jártak. De másnap forgatásra kellett rohannia, és itt jöttem a képbe. Ennyi.

Mivel azonban nem terveznek még egyelőre családot alapítani, ezért szükségét érezte annak a bizonyos bogyónak, amiről fontos megjegyezni, hogy nem abortusztabletta. Van olyan is, de az egyelőre nem elérhető hazánkban.

Nyitókép: Amy Schumer/Instagram

KREATÍV ÍRÁS KURZUS PECHÁL PETIVEL!

Ha mindig is érdekelt az írás tudománya, de még sose mertél klaviatúrát ragadni. Ha nem tudod, hogyan, de szeretnéd papírra vetni gondolataidat. Ha titokban csak a fióknak írogatsz, JELENTKEZZ vagy ADD AJÁNDÉKBA a kurzust! 🎄 Részeltekért írj az info@igazino.hu mail címr