Boleyn Anna: Még a vérpadon is bízott Henrik szerelmében?

A fiatal VIII. Henrik igen vonzó férfi volt, nem csoda, hogy komoly versengés folyt a hölgyek között az ágyában elfoglalt helyért. Főleg, hogy eleinte egyáltalán nem tűnt vérszomjas szörnyetegnek.

Szegény Boleyn Anna sem gondolta, hogy fondorlatok sorozatával elért házasságuk szó szerint halálos véget ér…

Anna, a ravasz

A kiváló neveltetésben részesülő lány nemcsak szexuális kisugárzásával és szellemével tűnt ki kortársai közül, hanem ambícióival is. Amikor észrevette a király rajongását, gyorsan eldöntötte, hogy többet akar a többi udvarhölgynél: ő nem szerető lesz, hanem feleség! Ennek érdekében pedig elég kockázatos játékot űzött.

Bár már akkoriban is veszélyes dolog volt Henriknek nemet mondani, ő mégsem félt távolságtartó viselkedésével szinte őrületbe hajszolni udvarlóját. Gyakran utazott a család vidéki birtokaira, hogy hiánya megviselje a királyt, és kerekperec megmondta, mit akar: királyné lenni.

Vallásomat egy új feleségért!

A negyvenes éveiben járó király szinte belebolondult a vágyba, hogy megkapja új játékszerét. Valahogy azonban meg kellett szabadulnia a 24 éve kitartóan hűséges feleségétől, Aragóniai Katalintól. Az egyre dühösebb férfi mindennel próbálkozott az ezt követő hosszú évek során, mégsem kapott engedélyt Rómától a válásra.

Itt következett az a történelmi bűvészmutatvány, ami a világon szinte egyedülálló… Hiszen sok feleségtől elváltak már egy csinos nő kedvéért. Sok feleséget meg is öltek egy csinos nő kedvéért. De hogy egy egész ország vallását megváltoztassák csak azért, hogy a király elválhasson – erre korábban nem volt példa. Henrik új vallást alapított, és miután a pápa már nem szólhatott bele a történtekbe, érvényteleníttette a Katalinnal való házasságát.

Holtodiglan-holtomiglan?

A történészek a mai napig nem tudják, a hosszú huzavona során Anna pontosan mikor engedte be hálószobájába a sóvárgó királyt. Az viszont tény, hogy 1533 januárjában teherbe esett, így Henrik titokban feleségül vette, pár hónappal később pedig a hivatalos esküvőre is sor került.

Az évek óta trónörökösre vágyó férfinak azonban nem volt szerencséje: imádott szerelme is „csak” lányt hozott a világra. Ki tudja, talán ez volt az első csalódás, ami később teljes kiábrándulásba torkollt… Henrik ugyanis nem azt kapta, amit várt. Katalin annak idején bölcs, alkalmazkodó asszonyként élt az oldalán, Anna személyében azonban akaratos – és túlságosan is önálló – feleséget kapott.

A nő továbbra sem félt kinyilvánítani véleményét és kívánságait fenséges férjével szemben, akivel sokszor még az alattvalók előtt is szembeszállt. Ráadásul elkövette azt a súlyos hibát, hogy ő sem tudott fiúörököst szülni. Ez pedig az egyre szélsőségesebb Henrik mellett nem volt éppen életbiztosítás… Bár 1535-ben mutatkozott némi halvány remény, amikor Anna újra teherbe esett, a kisfiú halva jött a világra. Anna haszontalanná vált.

A vérpadon

Henrik hamar rájött, hogy most már annyiszor cserél feleséget, ahányszor csak akar. Ekkorra pedig már a módszerei sem voltak olyan finomak, mint korábban. Felségárulással, vérfertőzéssel és házasságtöréssel vádolta megunt hitvesét, a bíróság pedig mindenben bűnösnek találta Annát. Szerencsétlen fivérét borzalmas kínok között végezték ki, rá pedig tűzhalál vagy lefejezés várt.

A beszámolók szerint Henrik hideg érzéketlenséggel viselkedett egykori szerelme kivégzésének napján. Abból azonban, hogy végül a lefejezés mellett döntött, azt gondolhatjuk, talán legbelül mégsem volt annyira közömbös Anna iránt. A nő pedig – akit ki tudja, hogy szerelme vagy hatalomvágya terelt erre a végzetesnek bizonyuló útra – utolsó pillanataiban is megőrizte hidegvérét.

Bátran és méltóságteljesen állt a hóhér elé. Esélyes, hogy nyugalmához hozzájárult az a remény, hogy az utolsó pillanatban majd kegyelmet kap. Ám a férfi, aki egykor olyan szenvedéllyel és szerelemmel ölelte, aki képes volt érte az egész életét – és egy egész ország rendjét – feldúlni, hallgatott. Anna feje porba hullt, és néhány nap múlva már Jane Seymour  – egykori udvarhölgye – vette át a helyét a király oldalán…

Nyitókép: Wikipédia