Egy abortusztörvénybe kell belehalnia Andrea Prudente-nek?
Világszerte százezrek imádkoznak egy Andrea Prudente nevű nő életéért, aki amerikai turistaként ragadt Máltán, de az orvosok nem hajlandóak életmentő műtétet végrehajtani rajta. Andrea az elmúlt néhány napban az alapvető emberi jogok egyik szimbólumává vált, pedig soha esze ágában sem volt semmi ilyesmi.
A 38 éves Andrea és párja, Jay Weeldreyer – sok ezer amerikaihoz hasonlóan – nyaralni érkeztek Máltára. Ez lett volna az utolsó közös nyaralásuk kettesben jó időre, mielőtt megszületik első közös gyermekük. Andrea a terhessége 16. hetében járt, év végére várták volna a babát. Csakhogy a nő vérezni kezdett, a kórházban pedig megállapították, hogy levált a méhlepénye, rövidesen pedig az is kiderült, hogy az összes magzatvize elfolyt.
A párt ekkor az orvosok tájékoztatták arról, hogy a magzat ilyen körülmények között nem tud életben maradni. Eltávolítani azonban nem tudják, mivel egyelőre még van szívhangja. Máltán Európa legszigorúbb, legkíméletlenebb abortusztörvénye él: amíg szívhang van, a műtétet akkor sem végzik el, ha a magzat egyébként életképtelen, és az anya élete veszélyben forog. Az orvosok azt tanácsolták, hogy a nő várjon, amíg súlyos fertőzés alakul ki nála, vagy a szívhang leáll, mert csak azután tudnak beavatkozni.
Jelenleg Andrea erős antibiotikumokat szed, minden nap vizsgálják, és párja a brit Guardian című lapnak a következőképp számolt be arról, amit átélnek: “Minden nap jön az orvos, és meghallgatjuk a szívhangot. Ez egy elképzelhetetlen pszichés és érzelmi tortúra. A lényem egyik része boldog, örül a szívhangnak, a másik pedig retteg, mert épp ez az, ami halálra ítélheti életem szerelmét.” Jay Weeldreyer aggodalmai nem alaptalanok: 2012-ben már meghalt egy indiai származású, ír fogorvos (Savita Halappanavar) vérmérgezésben. Mert az akkori ír törvények nem engedték, hogy vetélése beindulása után az orvosok elvégezzék az életmentő műtétet.
Az ő tragikus, értelmetlen, felfoghatatlan halála akkor változást hozott Írországban. 2018-ban új abortusztörvényt fogadtak el, amely már engedélyezi a terhesség megszakítását a 12. hét után is akkor, ha a magzat életképtelen és/vagy ha az anya élete veszélyben van. Felfoghatatlan, hogy ehhez Nyugat-Európa szívében, a 21. században meg kellett halnia egy embernek, aki utolsó napjaiban borzasztó sokat szenvedett. Még inkább felfoghatatlan, hogy ezek után még mindig létezik európai ország – az Unió tagjaként -, ahol továbbra is él a kegyetlen, élethez való alapjogot sárba tipró gyakorlat.
Mivel Andrea amerikai állampolgár, az ő esetében alighanem lehetőség lesz arra, hogy kimenekítsék az országból oda, ahol a műtétet elvégzik rajta. Erre egyelőre azért nem kerülhet sor, mert a kórházban közben coviddal fertőződött, így karanténban van. Versenyfutás ez az idővel. Felesleges, embertelen kockázat, abszurd tragikomédia, hogy a betegnek épp a kórházból kell menekülnie, ahol segítséget kellene kapnia fizikai és lelki fájdalmára. Andrea mellett viszont évente több tucat olyan máltai nő is van, akiknek nem csupán el kell szenvedniük a teljesen értelmetlen traumát, de nincs is más választásuk, minthogy életveszélynek tegyék ki magukat hasonló helyzetben.
A Máltai Választáspárti Orvosok Szövetsége szerint a méhlepény korai elhalása a terhességek alig egy százalékát érinti ugyan, de évi 3000 születés mellett ez sajnos így is mérhető szám. Két éve ebben a cipőben járt a máltai Marion Mifsud Mora is. Ő nőjogi szervezetek gyors beavatkozásának köszönheti csak, hogy időben Párizsba menekítették, hogy korai vetélése idején életben maradjon és 3 éves kislányát fel tudja nevelni.
“A laikusok is tudják, hogy méhlepény és magzatvíz nélkül a magzat nem tud fejlődni, ezért aztán ha valamilyen csoda folytán el is érné a bűvös 22. hetet – amikor már egészséges esetben méhen kívül is életképes volna – sajnos nem marad életben. Ezért aztán teljesen értelmetlen ilyenkor várni, a magzat mindenképpen halálra van ítélve, és minél később végzik el a műtétet, annál nagyobb valószínűséggel az anya is” – olvashatjuk a máltai orvosszövetség közleményében. Kiemelik azt is, hogy a(z újabb) gyermeket vállalni szándékozó pár számára borzasztó lelki kín lehet halálra ítélt magzatuk szívverését hallgatni napokon keresztül, a nő életéért reszketve. És remélni, hogy végre elhalkul, hogy ne kelljen tovább szenvedniük…
A világ figyel, szorít, drukkol, imádkozik Andreáért és a máltai sorstársaiért, de közben az öklünk is megfeszül: mikor szorul már ki végre a bigott vallási fanatizmus a nemzeti kormányok parlamentjeiből? Itt az idő.
Nyitókép: Unsplash
Frissítés: A legfrissebb hírek szerint, Andreat tegnap este Spanyolországba szállították, ahol elvégezték az életmenő műtétet.