Elváltunk, de teljes értékű szülőtársként akarok számítani rád!

Van olyan, hogy egy kapcsolat nem egy életre szól, de a közös gyerek továbbra is egy életre összeköti a feleket.

Szerencsés esetben sikerül szülőpárként működni a párkapcsolat után is, de nagyon gyakran azt látom, hogy a vasárnapi apukák egy része behúzott farokkal hátrál ki a felelősségvállalás összehangolt kommunikációt igénylő része alól. A saját és a baráti köröm válásai szerencsésnek mondhatóak: sikerült viszonylag békésen, nyugodtan rendezni a dolgokat.

Íratlan szabály, hogy senki nem mond semmi rosszat soha a másik, jelen nem lévő szülőről a gyereknek, és ez a szülőtárs új párjára is vonatkozik. Nincs trükközés láthatással, nincs gyerekrablás vagy pereskedés kizárólagos felügyeleti jogért, és nincs versengés a gyerek kegyeiért édesség- és ajándékhegyekkel sem.

Tisztában vagyok azzal, hogy ezért hálásnak kell lennem, mert sok helyen ebbe az állandó harcba nyomorodnak bele ártatlan gyermeklelkek. Ugyanakkor nem tudom nem észrevenni, hogy valami ezeknél az ismerős mikrocsaládoknál mégiscsak hiányzik.

„Szerettem volna leülni Zolival, hogy mégis melyik iskolába menjen a gyerek, de ő csak legyintett, hogy mindegy, amelyik nekem tetszik, és közel van” – panaszkodott Zsófi, aki örülne annak, ha az ilyen és ehhez hasonló nagy kérdéseket továbbra is az exével közösen beszélnék meg. Még azt se bánná, ha Zoli olyan iskolát javasolna, ami hozzájuk van közelebb, és akkor néha ő hozhatná, vihetné a fiukat, esetleg ott alhatna olykor hétköznap is.

A kisfiú ugyanis egyre jobban igényli éjjel-nappal dolgozó apja társaságát, ráadásul pont Zoliékhoz közel van egy olyan angolos, zenés iskola, ahol az olyan szenzoros gyerekek számára is vannak fejlesztő foglalkozások, amilyen az ő csemetéjük is.

Dóri, aki négy éve vált el az akkor 1 éves kislányával, arról számolt be közben, hogy a lányuk úgy ment el az apjához hétvégére, hogy előtte néhány nappal jött ki egy betegségből, amire antibiotikumot szedett. Az anyuka szerette volna megbeszélni az apával, hogy figyelje a gyereket, nehogy visszaessen, és pár napig még adja neki a probiotikumot, amit a gyerek táskájába tett.

Hiába írta ezt meg azonban az apukának, az napokig el sem olvasta az üzenetet, nemhogy válaszolt volna. Amikor Dóri rákérdezett, mire föl e nagy hallgatás, talán csak nem haragszik-e, az exe tárgyilagosan közölte: nincs semmi gond, csak elfoglalt volt, de nincs miért aggódnia. Ez is érthető álláspont, de mennyivel megnyugtatóbb ilyenkor felemelni a telefont, és öt percet beszélni arról, hogy van a gyerek, milyen nyavalyán is esett át, és mire kell figyelni a betegség utáni napokban!

Többeknél sérelem volt az is, hogy amikor apa, anya vagy a gyerek hosszabb ideig karanténban volt, és nem nyílt lehetőség személyes találkozóra, az anya hiába jelezte, hogy a bölcsődés, óvodás, iskolás – tehát még önálló telefonnal vagy géppel nem rendelkező – gyerek szeretne legalább videócsetelni apával. Az édesapa valahogy sosem talált alkalmas időpontot erre.

FORRÁS: UNSPLASH

Persze, hiszen ehhez az exét kellett volna hívnia, ami nyilvánvalóan kellemetlen, még ha addig a pár másodpercig is látja vagy hallja őt, amíg a gyerek kezébe kerül a készülék. Az exet hívogatni meg hát… tabu, nem? Az új asszonypajtás is biztosan rossz néven venné, ha megtalálná az előzményeket a híváslistában.

Csak három példát hoztam fel, de a tipikus eseteket még sorolhatnám, és hasonló történetek az én tarsolyomban is vannak. És persze ezek nemtől függetlenül igazak, a gyereküket egyedül nevelő édesapákkal is történhet ilyen. Ilyenkor legszívesebben a távol lévő szülő arcába üvölteném: „Ember, ne viselkedj már ennyire gyerekesen! Az exed nem az élettársad akar lenni, hanem a szülőtársad – arra pedig te is igent mondtál egy életre, amikor gyereket vállaltál vele!

Úgyhogy légy szíves, vedd fel a telefont, beszéld át vele több szempont szerint a gyerek továbbtanulását, légy képben az aktuális egészségi állapotával kapcsolatban.

És igenis hívd fel a másikon keresztül a gyereket, ha hosszabb ideig nem tudsz találkozni vele, nem fog leesni az új jegygyűrű sem az ujjadról!” Talán naiv vagyok, de elképzelhetőnek tartom, hogy sokszor valóban csak ennyi hiányzik, hiszen az itt ismertetett esetek egyikében sem bántalmazó, elhanyagoló, manipulatív exekről van szó. Csak épp olyanokról, akiknek merniük kell különélő félként is aktív, a gyerek életében komolyan részt vállaló szülőkké válniuk…

Nyitókép: Unsplash

KREATÍV ÍRÁS KURZUS PECHÁL PETIVEL!

Ha mindig is érdekelt az írás tudománya, de még sose mertél klaviatúrát ragadni. Ha nem tudod, hogyan, de szeretnéd papírra vetni gondolataidat. Ha titokban csak a fióknak írogatsz, JELENTKEZZ vagy ADD AJÁNDÉKBA a kurzust! 🎄 Részeltekért írj az info@igazino.hu mail címr