Főnöktípusok, akik az agyunkra mennek…
A főnök olyan, mint a testvér: sosem tudod, milyen jut, és hiába reklamálsz, akkor sem kapsz másikat. Nyilván függ az egyén személyiségétől is, hogy milyen vezetővé válik. Vajon melyik az, aki rendezettséget, profitot, de egyben harmóniát is teremt?
Van egyáltalán ilyen? Ami engem illet, sokféle főnököm volt, így bőven megtapasztalhattam, melyik típussal milyen előnyök és hátrányok járnak…
1. Laza haver, de csak látszólag…
Ő az, aki nem akar ostorral és bunkósbottal járkálni az emberei között. Nem szeretné, hogy azt érezd, feletted áll. Inkább erőlteti a haverkodást, viccelődik, és mindig része akar lenni a beszélgetéseknek. Sőt, esetenként ő az, aki feltart, és nem halad miatta a tennivaló. Ha pedig közeledik a határidő, vagy valami hiba csúszik az egyenletbe, biztos lehetsz benne, hogy te leszel az első, akit hibáztat…
2. A diktátor
Megvan az az érzés, amikor gyomorgörcsöt kapsz, ha meglátod? Imádkozol, hogy hozzád ne szóljon, rád ne nézzen, észre se vegyen, mert annak biztosan nem lesz jó vége. Nincs egy kedves szava, minden alkalommal érezteti, hogy lejjebb helyezkedsz el a ranglétrán, mint ő. Elvárja, hogy mindent megcsinálj helyette.
Főzd le a reggeli kávéját, vidd az irodájába a reggelijét, vágd kockára a gyümölcsöt, amit épp megkíván. Napközben állj készenlétben, hátha kedve támad egy kis nasihoz, amit kutya kötelességed azon nyomban szervírozni. Természetesen nemhogy köszönet, de egy esetleges elismerő fejbiccentés sem jár ezekért a dolgokért.
3. Az álszent
Van az a típus, aki mosolyog a szemedbe, biztosít róla, hogy mindent meg tudtok oldani együtt. Bármilyen kérdés esetén nyugodtan fordulj hozzá. Ha pedig élsz a lehetőséggel, valóban segít: elmagyarázza a dolgokat, ha szükséges, többször többféleképpen. Majd jön egy meeting, ahol közli, mennyire elfogadhatatlan, hogy képtelen vagy egyedül dolgozni, és folyamatosan olyan kérdésekkel zaklatod, amit már százszor megbeszéltetek.
Amint rájössz erre az aljas húzásra, elzárkózol, és megoldod egyedül a problémákat. Még akkor is, ha több ideig tart. Ekkor ismét előveszi az ártatlan álarcot, és értetlenkedve kérdezget, miért nem fordulsz hozzá, hiszen szívesen segítene…
4. A munkamániás
Szerintem az egyik legveszélyesebb típus. Képtelen leállni, egyszerűen a munkának él, nem számít a család, a barátok, a cégen kívüli élet. Bármennyit túlórázik, és elvárja, hogy te is így lásd a dolgokat. Ellenkezni nem lehet, mert mindig övé az utolsó szó, az pedig alap, hogy csakis neki van igaza. Ha véletlenül szabadságra megy, akkor is dolgozik.
Szeretnéd tiszteletben tartani, hogy pihen, ezért nem keresed, nem hívod, nem írsz neki. Megteszi ő helyetted! Bejelentkezik, hogy bármi van, szólj. E-maileket küldözget, és megcsinál egy csomó mindent, amit egyébként nem lenne muszáj. Majd miután visszatér a munkába, megállás nélkül panaszkodik, hogy neki még a szabadság alatt is dolgoznia kellett.
+1 A jó főnök
Mert bizony ilyen is létezik (nem csak egy legenda, amit ráncos arcú, öreg nénik találtak ki a kispadon ülve valamelyik kapualjban). Aki tényleg szeretné, hogy az alkalmazottai jól érezzék magukat, akit érdekel, hogy a teljesítmény mellett jusson idő a kikapcsolódásra. Nem zaklat, és nem hibáztat alaptalanul.
Empatikus, ám ettől függetlenül megtartja a két lépés távolságot, ami egy teljesen normális viselkedés. Nyugodtan fordulhatsz hozzá a problémákkal, nem fog hátba szúrni. Emberként bánik veled, nem egy számsor vagy a szemében a bérpapír tetején. Ha engem kérdeztek, egy ilyen típusú főnök sokkal több profitot tud termeltetni az adott cégnek, mint az, aki játszmázik, vagy épp szögesdróttal üti a hátad…
Nyitókép: Unsplash