Greta May: Apa, a szexről beszélj, ne a méhecskékről!
Szexuális felvilágosítás. Néhány szülőnek természetes, mások számára már a gondolat is rémálom. Sokáig meg voltam róla győződve, hogy könnyebb dolgunk van a témában, mint nagyanyáinknak, hiszen a prűdség maximálisan terét vesztette.
Aztán szembesülnöm kellett vele, hogy nem így van. Számtalan anyától, apától hallom kiskamasz gyerekeik kapcsán, hogy „Még nem beszéltem vele erről”, „Ilyesmiről még nem kell tudnia.” Ők azok, akik évről évre boldogan szemlélik a csemete növekedését, büszkék, hogy milyen helyes fiú/szép lány lett, és közben mintha elfelejtenék az ezzel járó tényeket.
Hogy a gyereket igenis érdekli a testiség. Hogy bármilyen ártatlannak hisszük, magában már régóta agyal ezen. Sőt, beszélget róla a kortársaival, és ahol csak tud, infókat keresgél…
„Pistikének még fogalma sincs semmiről!”
Ez az egyik kedvenc mondatom. Ilyenkor sosem tudom eldönteni, hogy őszintén ezt hiszi a szülő, vagy kényelmesebb egy hamis önmegnyugtatás mögé bújni a kellemetlennek hitt beszélgetés elől. Csak szólok, hogy ez a 21. század! Kiábrándító hírem van, még akkor is, ha valaki teljes lelkiismeretességgel kizárja a gyerek életéből az erotikával teli tévéműsorokat, az ilyen jellegű internetes oldalakat, és teljes kontrollt gyakorol: nem minden szülő ilyen alapos vagy felelősségteljes.
Pistikének elég kimennie szünetben az iskolaudvarra, ahol a gyerekek egymásnak mutogatják telefonon a vicces szexuális mémeket, animációkat, pornó videókat. És ha nem beszélheti meg a látottakat egy olyan felnőttel, akiben megbízik, akkor baj van. Mert nem kap reális útmutatót a rázúduló információkról, így olyan tévhitek gyökeresednek meg benne, amik később mindent nehezebbé tesznek.
„Én is magamtól jöttem rá a dolgokra!”
A másik kedvenc érvem. Talán tényleg így van, csakhogy 30-40 évvel ezelőtt egészen más volt a helyzet a témában, mint most. Ma már – a fentiek miatt – általában nem azt kell elmagyarázni egy 11 évesnek, hogy a kukija nem csak pisilésre való. Hanem, hogy a szado-mazo szex akkor sem kötelező mindenkinek, ha a csapból is ez árad. És hogy a hátulról történő behatolás nem „arra van, hogy ne legyen baba”…
De még ha ezektől el is tekintünk, nem hiszem, hogy bárki úgy szeretné elindítani a gyerekét a párkapcsolat csodás, ám rögös útján, hogy félinformációk birtokában tapogatózik, ezért bizonytalan. Igen, egy fiatal sok mindenre rájöhet magától, ám az első szerelem, csók, szeretkezés még akkor is izgalommal és szorongással jár, ha tisztában van a gyakorlati részletekkel. Miért tetőznénk ezt tovább hátrányokkal?
Szóval kedves szülők, bármilyen nehéz, a szexről beszélni kell. Okosan, finoman, ízlésesen, de őszintén. Mindig a gyerek életkorához mérten, és nem 13 éves korában kezdve… Jobban járunk, ha a szexualitás kérdése már eredendően nem tabu otthon, nem övezi misztikum. Ha a gyerekünk már óvodás korától fesztelenül beszélgethet velünk a teste működéséről, és bármikor felteheti a kérdéseit anélkül, hogy kinevetnénk, megrónánk vagy zavarba jönnénk.
Ha megtanítjuk neki azokat a szavakat, amiket előttünk is bátran használhat a nemi szervek megjelölésére, a szexuális aktusra. Így jó eséllyel később is hozzánk fordul, amikor tanácsra lesz szüksége – így eggyel kevesebb olyan felnőtt járkál majd a világban, aki a pornóoldalakról tanulta a szerelmet.
Nyitókép: Pexels