Ha a médiában szerepelsz, bárki megalázhat?

Az elmúlt időszakban két botrány is felkavarta a női egyenjogúság kérdését szívükön viselő lelkes csoportok állóvizét.

Először egy reggeli rádióműsorban porig aláztak egy Minna-Maaria Antikainen nevű transznőt, aki a műkorcsolya Európa-bajnokság nyitóünnepségén esett pofára, majd Madonna „felismerhetetlenné torzult arca” került fókuszba a Grammy-gálán. Ami közös a két esetben: nem beszélünk a valóságról egyiknél sem, pedig fontos volna.

A műkorcsolyázó, aki csak azért került színpadra, mert transznemű

A sztori: A műkorcsolya Európa-bajnokság nyitóünnepségén szokássá vált, hogy különféle kisebbséghez tartozó csoportok tagjai hívják fel a figyelmet az esélyegyenlőségre. Idén egy 59 éves transznő, Minna-Maaria Antikainen lépett fel, ám az előadás balul sült el: a férfi testbe született, majd 40-es évei elején tranzionált nő elesett, majd ráadásul csak segítséggel tudott felállni. Antikainen egyébként nem profi műkorcsolyázó, bár néhány amatőr versenyen már ért el dobogós helyezést, így okkal gondolhatta, hogy képes lesz felnőni a kihíváshoz. Nem így történt. Alighanem ez az eset minden fellépő rémálma.

A tálalás: Egy népszerű reggeli rádióműsorban három műsorvezető gyakorlatilag porig alázta a szerencsétlenül járt szereplőt. „Nem, nem vagyok transzfób. Csak nem vagy oda való – akadt ki teljesen az egyik műsorvezető. – Nem kell neked ott csúszni, nem érdekel, hogy mi akartál lenni, ez a személyes drámád, a személyes történeted, annak operáltatod magad, aminek akarod. Ha te vizsla akarsz lenni, nyalogassál vadászházat, csak én ne kelljen, hogy téged vizslának szólítsalak. Ne várd el tőlem. Csak nekem ne kelljen veled vizslaként viselkednem” – mondta ki a verdiktet. Ezután a műsorvezetők gúnyosan kacarásztak azon, hogy „a férfi elcsúszta a jéghercegnő című betétdalát”, vagy „43 évesen döntött úgy, hogy elég a kukiból, jöjjön a nuni” és Antikainen külsejét is élesen bírálták.

A valóság: Minna-Maaria Antikainen egy lelkes amatőr, akit az Európa-bajnokság nyitóünnepségének szervezői azért engedtek színpadra, hogy egy fontos társadalmi jelenségre – a sokszínűség elfogadására – hívják fel a figyelmet. Azzal azonban, hogy Antikainen nem bizonyult profinak, a dolog kontraproduktív irányt vett: joggal bosszankodott mindenki azon, hogy ez a figura csak azért kerülhetett színpadra, mert transznemű. A szerencsés helyzet az lett volna, ha egy rutinos, profi transznőt vagy transzférfit választanak a szervezők, aki képes hozni a rendezvény színvonalát. A műsorvezetőket senki sem tartaná se transzfóbnak, se bunkónak, ha erre rámutatnak, Antikainen külsejét és identitását azonban békén hagyják.

Madonna, aki élőben azért nem úgy néz ki, mint a képeken, és ezt ő maga sem viseli jól

A sztori: Az idén már a 65. születésnapját ünneplő Madonna is megjelent a Grammy-gálán, ahol ő konferálta fel Sam Smith-t és Kim Petrast, akik Unholy című számukat adták elő (ezzel egyébként meg is nyerték a legjobb duettnek járó díjat). Csakhogy Madonna arca nem a glossy magazinok címlapjain és az Instagram-fotókon megszokott tökéletes arc volt, hanem egy imitt-amott duzzadt és gyűrött női arc, aminek egyáltalán nem kedvezett az erős reflektorfény az erős smink ellenére sem. Madonna később közleményt adott ki, amiben elmondta, hogy a teleobjektív torzította el az arcát, és „ismét az életkor alapú diszkrimináció és a tömény nőgyűlölet hálójába kerültem, ami átszövi egész világunkat. Egy olyan világot, ami nem hajlandó ünnepelni a nőket 45 éves koruk után, és szükségét érzi, hogy szankcionálja őket, ha továbbra is erős akaratúak, szorgalmasok és kalandvágyók maradnak”.

A tálalás: Percekkel a fellépés után elözönlötte a világsajtót, hogy „Madonna gyakorlatilag felismerhetetlen volt a Grammy-gálán”, „arca brutálisan eltorzult”, „a saját anyja se ismerne rá”, „teljesen tönkretette magát, annyiszor feküdt kés alá”, „túltolta a kozmetikai beavatkozásokat és a plasztikai sebészetet”. Szégyen rá.

A valóság: Madonna egy popdíva, aki mindig is fontosnak tartotta a fiatalos külsőt – csakhogy időközben nyugdíjas korba lépett. Igaza van abban, hogy létezik nőgyűlölet, hiszen a nők sokszor még miniszterelnökként és gigacégek vezetőjeként is külsejük és öltözködésük alapján kerülnek megítélésre. Nem hazudik abban sem, hogy Hollywood és a média úgy általában nem tiszteli eléggé az érettebb, idősebb nőket, és hogy a popbizniszben hátrányban van az, aki betöltött egy bizonyos kort. Csakhogy egy fontos dolgot elfelejt: épp ő az, aki nem a ráncok és a gyűrődések elfogadását erősíti, hanem inkább azt próbálja sugallni minden megmozdulásával, hogy máig 25 éves maradt. Ha Madonna üzenete – szemben a világéval – valóban az volna, hogy ünnepeljük a 45 év feletti erős akaratú, szorgalmas nőket, akkor nem kizárólag olyan címlapokat és Instagram-fotókat látnánk róla, amelyeken legfeljebb 40-nek néz ki, de inkább 30-nak. És akkor – visszakanyarodva a fő problémához – az sem okozna gondot, hogy teleobjektívvel, reflektorfényben már jól látszik, hogy nem kortalan fiatal lány, ez pedig óriási kontraszt az általa sugallt képhez képest.

Nyitókép: YouTube