Ha a tű látványa elborzaszt, akkor NE nézd meg a Toxikomát!
Drogozni nem jó. Ellenben a szerek okozta mámor könnyen beszippant. És az, hogy ki milyen okból kattan vagy nem kattan rá, valójában rejtély. Persze lehet és kell is boncolgatni az okokat, de legyünk őszinték: ez egy feketelyuk.
Nos a Toxikoma (ami nem Toxikóma hosszú ó-val) nem is akarja boncolgatni ezt a kérdést. Nem merül el a miértekben és nem akarja megmondani neked, hogy csináld vagy ne csináld. Egyszerűen csak beránt az első képsortól az utolsóig. Elindít egy belső utazáson, ami fájóan a csontodig hatol.
Persze lehetne hümmögni, ahogy számos kritika meg is tette, hogy mi nem jó benne. Túl naturalisztikus vagy nem elég mély a karakterábrázolás. Illetve – ez a személyes kedvencem -, hogy túl sokszor kerül elő a tű meg a vénába szúrás. Hát könyörgök, milyen legyen egy drogos film? Helyesbítek, egy heroinfüggőről szóló drogos film.
Kétségtelenül kell bele a tű meg az öv, ami kiválóan funkcionál az elszorításhoz. Plusz meg kell hagyni, hogy a Szabó Győzőt játszó Molnár Áron hitelesen alakítja a heroinadagjáért remegő, teljesen lepusztult drogost. Az emberi mivoltától jócskán megváló véglényt, aki tényleg a halál tornácán táncol. Mondjuk az egója olyan nagy, hogy ezzel a felismeréssel ő maga csak a nagyon ritka tisztább pillanataiban is csak érintőlegesen találkozik.
Nem tudom megítélni, hogy az, aki soha életében nem látott még testközelből drogost – pláne “herkást” -, annak vajon mennyi megy át a filmből. Sajnos vagy nem, de nekem volt szerencsém még gyerekként hús-vér heroinfüggőhöz, méghozzá családon belül. Nem vagyok rá büszke, és a nagy családi összejöveteleken sem szokott téma lenni. Mert ugye ez TABU, pont úgy, ahogy az összes illegális függőség.
Hiszen a legálisak, mint az alkohol, a munka, vagy éppen a pornó még sokszor sikkesnek is számítanak.
De kanyarodjunk vissza a filmhez, és ezzel a lendülettel felejtsük el egy lapon említeni vele Győző 2012-ben kiadott Toxikoma könyvét! Tessék megemészteni, hogy ez egy filmadaptáció, és nem a könyv megfilmesített verziója. Igen, vannak benne önéletrajzi elemek, de nem sok köze van a valóságos sztorihoz. Ha arra vagy kíváncsi, akkor le kell ülni és nekiállni a könyvnek.
FORRÁS: FACEBOOK
Egyébiránt szerintem a könyv briliáns, letehetetlen és elképesztően meghozza a kedved a cuccozáshoz. És ez nem túlzás. Még akkor is, ha tudod, hogy a heroinról lejönni pokol. A film ezzel szemben sokkal inkább elveszi a kedved a droghasználattól.
A témában kevésbé jártasak kedvéért hadd tegyem hozzá, hogy a heroin a drogok ásza. Magyarán mondva: a szer, amibe a legtöbben belehalnak, mert elég könnyen túl lehet adagolni. Habár jelenleg nem igazán van “divatja”. Pont ezért azt gondolom, hogy bár drogprevenciós filmnek is szánják, elég nehéz lesz a mai fiatalokat ezzel a filmmel megfogni.
Értem én, hogy ha Szabó Győző heroint használt a legtöbbet, akkor azt kell bemutatni, de erősen kétlem, hogy ez a mai tiniknek fájóan ütne. Nem mellesleg azt a tanárt is megnézném, aki osztályfőnöki óra keretében le meri vetíteni a kemény szexjelenetekkel tűzdelt majd’ két órás filmet.
Azt azonban meg kell hagyni, hogy családon belüli érintettként tutira működik a film.
Betalál a képi világa, a drogtanya lepusztultan misztikusnak is látható környezete. Az elvonás pokla. Azonban az nagy kérdőjel bennem, hogy miért kellett erőltetni a Csernusos szerelmi (?) szálat?! Nem volt zavaró, de különösen érdemleges sem. Ugyanakkor az fenomenális, hogy a Csernust játszó Bányai Kelemen Barna úgy hozza a dokit, hogy nem válik a paródiájává.
A színészek játéka bravúros, azt meg már megszoktuk, hogy a magyar filmekből nem hiányozhat a színpadias párbeszéd. Hiszen ettől tudjuk fél füllel és fél szemmel is, hogy ez bizony magyar termék. 😉
Nyitókép: Facebook
KREATÍV ÍRÁS KURZUS PECHÁL PETIVEL!
Ha mindig is érdekelt az írás tudománya, de még sose mertél klaviatúrát ragadni. Ha nem tudod, hogyan, de szeretnéd papírra vetni gondolataidat. Ha titokban csak a fióknak írogatsz, JELENTKEZZ vagy ADD AJÁNDÉKBA a kurzust! 🎄 Részeltekért írj az info@igazino.hu mail címr
