Ha sosem ítélkezel, nem jó ember vagy, csak nincsenek elveid!
Manapság annyiszor lehet hallani, hogy ne ítélkezz, mert az borzasztó dolog. Szörnyű ember vagy, ha bármi alapján megítéled, elítéled az embertársadat. Elfogadónak lenni pedig egy erkölcsileg és emberileg emelkedett dolog.
Szerintem meg egyáltalán nem ítélkezni ugyanolyan hülyeség, mint mindenki felett ítélkezni. Megint az van, hogy egy valójában jó gondolatot ostoba emberek teljesen rosszul kezdtek el használni. Előrángatják minden helyzetben, mint valami fényes, dicsőséges védőpajzsot. „Én nem ítélkezem!” – mondják, és ezzel piedesztálra is emelik saját magukat.
De bizonyos helyzetekben ettől nem nemesebb lelkű leszel, csak buta vagy elvtelen. Alapvetően mit jelent az, hogy ne ítélkezz, ne legyenek előítéleteid? Azt, hogy ne ítélj meg senkit előre a bőrszíne, vallása, neme, szexuális beállítottsága, élethelyzete alapján. Ez pedig valóban egy fontos dolog. Azt ki lehet jelenteni, hogy egy korlátolt bunkó vagy, ha ezek alapján alkotsz negatív véleményt valakiről.
Viszont vannak olyan helyzetek, ahol azért nem ártana állást foglalni. És ez nem azt jelenti, mint amit a kommentelők csinálnak egy-egy cikk alatt, ahol legszívesebben meglincselnének valakit azért, mert valami számukra nem elfogadhatót tett. Nem kell erőszakosnak lenni, és nem kell a te véleményedet ráerőltetni másokra.
De az teljesen rendben van, ha meghúzod a saját határaidat, tudod, hogy neked mi nem fér bele, van egy jó-rossz kép a fejedben. Nem is kell ezt hangoztatni, csak legyél tisztában vele. Ha például hallasz valakiről, aki megcsalta a párját, és erre azt reagálod, hogy a te értékrendedbe nem fér bele a hűtlenség, az egy teljesen normális magatartás.
Kifejezetten fontos, hogy tudd, mi az, ami nálad már túlmegy a határokon, amitől te elzárkózol.
Viszont ha egyből azt mondod, hogy aki ezt tette, az egy ócska r.banc, egy igazi erkölcstelen ember, aki megérdemelné, hogy… Na, az már olyan ítélkezés, ami káros, és ráadásul egyáltalán nem is biztos, hogy tükrözi a valóságot. Az élet nem fekete-fehér, sokszor történnek velünk is olyan dolgok, amikre nem számítottunk, vagy nem hittük, hogy ilyen helyzetbe kerülhetünk.
Szóval messzemenő következtetéseket nem érdemes levonni csupán abból, hogy valaki épp egy bizonyos helyzetben van. És ez igaz lehet ezer dologra: például nem csak azért kerülhet valaki az utcára, mert egy alkoholista naplopó. Vagy nem rossz anya valaki azért, mert a gyereke épp lerendezett egy hisztit egy bevásárlóközpontban.
Ellenben egy olyan helyzetben, amikor egyik ismerősöd a barátnője mellett társkeresőzik, találkozgat lányokkal, arról azért meg lehet állapítani, hogy nem gerinces, amit csinál. Nem jár el egyenesen, őszintén, és ez így gáz. Hiszen nem csak egy állapotra látsz rá, nem csak egy helyzetet ítélsz meg, hanem az ember tetteit. Valakinek a tetteiről pedig el lehet dönteni, hogy azok pozitív vagy negatív megítélés alá esnek-e.
Sőt, kifejezetten fontos lenne, hogy ezt el tudd dönteni, mert ha erre nem vagy képes, akkor eléggé megkérdőjelezhető az, hogy te morálisan rendben vagy-e. Ami a legfontosabb ebben az egészben, hogy azért mindig hagyj esélyt arra, hogy megváltozzon a véleményed, ne hozz megmásíthatatlan ítéletet senki felett.
Én azonban őszintén azt gondolom, hogy minden esetben azt mondani, „én nem ítélkezem”, egy hatalmas baromság. Vagy azért mond ilyet valaki, mert egyszerűen ezzel akar kibújni a véleményalkotás felelőssége alól. Ha benyög egy ilyet, akkor szerinte bölcs és jó ember. Esetleg neki is belefér elég sok, egyébként nem feltétlenül túl helyénvaló dolog az életébe, ezért hallgatólagosan támogatja is azt, hogy mindenki varacskoljon csak úgy, ahogy akar.
Természetesen mindenki azt csinál az életével, amit szeretne, és nem kell senkinek sem a fejére olvasni, hogy szerintünk baromságokat művel. Mégis fontos, hogy legyenek erkölcsi határaink. Legyen olyan, amire azt mondjuk, hogy ez nekem nem fér bele, hogy ez bunkóság, ez aljasság, normális ember nem tesz ilyet.
Ezt én rossz dolognak ítélem, és aki ezt megtette, az ebben a szituációban egy nagyon gáz alak. Ez pedig nem mások megítélése miatt fontos, hanem azért, hogy te következetesen olyan úton tudj haladni, ami önazonos veled.
Nyitókép: Unsplash