Igazi férfi-e az, aki rosszul teljesít az ágyban?

Biztos vagyok benne, hogy megkapom, hogy tuti azért írtam ezt a cikket, mert meg akarom magyarázni, hogy miért nem áll fel… De kivételesen nem a saját egyik legkedvesebb szervemről akarok írni. Vagy nem csak arról…

Mitől érzed magad férfinak?

 

A mai világban egyre nehezebb beazonosítani azokat a tevékenységeket, érdemeket amik miatt valaki férfinak érezheti magát. És mielőtt felmerül a kérdés, igen nagyon fontos, hogy olyasmit csinálhassunk ami közben, vagy aminek eredményeképp férfinak érezhetjük magunkat. Mert ez is az identitásunk egy nagyon fontos része. Ahogy a nőknek is vannak olyan tevékenységeik, amik során kibontakoztathatják a bennük élő nőt.

Mivel már egyre kevésbé kell a hagyományos értelemben vett férfi szerepekben helytállni, mint az egyszemélyes családfenntartó, vagy az “erő” aki elvégzi a ház körül a férfi munkát nem nagyon van lehetőség visszacsatolást kapni arról, hogy: Igen én férfiként letettem valamit az asztalra.

Itt jön a képbe a hálószoba

 

A sz*xuáils élet sem arról szól már (szerencsére) hogy a férfi lerendezi amit le kell, majd elégedetten legördül az asszonyról, és ha sikerült teherbe ejteni, akkor igazi férfiállatnak érezheti magát. A nők sz*xualitása, élvezete is a fókuszba került és az is, hogy sok esetben ezért bizony jobben meg kell dolgozni, mit ahogy eddig tették az őseink.

Úgyhogy jelen esetben az egyik legfontosabb férfiúi mérce az lett, hogy meg tudod-e alaposan khmmm… szeretkezni a párod. Mert ha felsülsz az ágyban, akkor hogyan is érezhetnéd igazi alfahímnek magad? Persze a lényeg pont az lenne, hogy elfogadjuk, hogy mindenkinek lehetnek rossz napjai, amikor nem úgy jönnek össze a dolgok. Viszont nagyon sok pasi feje felett folyamatosan ott lebeg a teljesítmény kényszer. Sokan aggódnak, hogy nem elég nagy a méretük, vagy, hogy nem bírják elég sokáig, esetleg, hogy nem lesznek képesek elmenni. Mert ez is okozhat problémát.

 

A nők rosszabbul viselik azt ha te nem jutsz el a csúcsra, mint azt ha túlgyorsan befejezed.

 

Nyilván van egy megközelítőleg ideális időtartama egy sz*xuális együtlétnek, ami mind a két fél számára kielégítő lehet. Viszont ez az idő rengeteg mindentől függhet és változhat, van amikor kevesebb is elég, van amikor több kell. Ha túl gyorsan végetér, akkor valószínű, hogy ez kevés lesz a nőnek a boldogsághoz (ahogy önmagában a behatolásos szex sem feltétlenül elég). Viszont ebben az esetben jó érzés lehet számukra, hogy a férfi annyira felhúzta magát, hogy nem bírta sokáig. Abban az esetben amikor nehezen, vagy egyáltalán nem jut el a csúcsig a férfi, akkor rögtön felmerül egy csomó kérdés:

 

“Nem vagyok elég jó? Már nem tetszem? Már nem szeret? Félrelép? Híztam/fogytam? Nagyobb/kisebb lett a fenekem?”

 

Tehát sok esetben egy nő azt érzi ebben a helyzetben, hogy az ő “hibája” hogy így alakult. Tulajdonképpen ez sem jobb, minta valami maró beszólást eresztene el, mert a vége mind a két esetnek az, hogy a férfi úgy érzi mindenképp be kell fejeznie, különben a másik fél elégedetlen lesz, vagy megbántódik. Amit aztán sok esetben nehéz megmagyarázni.

Mi történik akkor, ha nagyon ráfeszülsz valamire, hogy ne következzen be?

 

Az be fog következni. Így van ez a sz*xuális diszfunkciókkal is. Ha nagyon stresszelsz, hogy nehogy megint megtörténjen, akkor a stressz hozzá fog segíteni, hogy ez bekövetkezzen. Csinálsz egy jó kis önbeteljesítő jóslatot. És persze, érthető, hogy ha egy csomószor a csúcsra tudod juttatni a párod, attól azt érzed, hogy egy görög sz*xistenség vagy, és hát ki ne akarná így érezni magát? De közben el kell fogadnunk a halandóságunkat. A női és férfi oldalon egyaránt.

Kép forrása: Unsplash

Ahogy a nők sem szeretik, ha a pasik nyomást helyeznek rájuk az orgazmuskényszerrel, hogy mindenáron, minden alkalommal csak kéjjes nyögdécseléssel zárulhat egy aktus, ugyanez igaz a férfiakra is. Simán benne van a pakliban, hogy aznap épp valami nem működik tökéletesen. Ha pedig ezt elfogadjuk természetes dolgoként, akkor sokkal kisebb az esélye, hogy újra előfordul, vagy csak ritkábban. Ha viszont úgy kezdjük kezelni, mint egy bukást, a férfiasság csődjét, akkor valóban az is lesz belőle, és akár állandósulhat is az ehhez kapcsolt szorongás.

Úgyhogy igen bármelyik férfinak lehet rossz napja, és ettől még nem lesz kevésbé férfias. Viszont ha ezt a férfiasság csődjeként kezeljük, akkor bizony hosszabb távon is problémát okozhatunk ezen a téren. Az meg senkinek se jó ugye…

Nyitókép: Unsplash

Tovább olvasok