Te lefeküdtél valakivel hálából?
Vajon a férfiak szoktak illendőségből sz*xelni? Mert a nők bizony gyakran. Kapcsolatban vagy azon kívül, de aligha van olyan barátnőm, aki nem számolt még be arról, hogy nem a vágy volt a fő mozgatóerő az aktushoz vezető úton, hanem bizony az illem. Az már csak szerencse kérdése ilyenkor, ha evés közben megjön az étvágy…
Bár még soha nem voltam férfi, úgy látom, az illendőség náluk kevésbé jelenik meg. A kínálkozó alkalom, amit vágy híján se hagynának ki, már annál inkább. Sose felejtem el, amikor bő 20 évvel ezelőtt egy haverom panaszkodott pár üveg pálinkával lekísért sör után: “Ott aludt nálam ez a csaj, mert elment az utolsó busza. Néztem, néztem, a testét, hú, nagyon nem jött be, de ha már ott volt… Hát, jól megraktam, ilyen élményem még úgyse volt.” A fő motiváció itt sem a vágy volt, hanem inkább a kíváncsiság és a praktikum, mondhatni alkalom szülte a tolvajt.
A nők ezzel szemben viszonylag sokszor sz*xelnek illendőségből. Nézzük csak:
Megvolt a harmadik randi, illik valamit virítani
Gyakori eset, főként a 16-25 év közötti nőkkel esik meg. Leveleztek hetekig a társkeresőn, aztán volt kávézás, színház, majd a harmadik felvonásban vacsora a pasi lakásán. Kitett magáért, költött rá, igyekszik… A nő pedig érzi a nyomást, hogy most már azért illik neki is adnia magából valamit. Még nem áll készen, kellene még egy kis idő, hogy elmélyüljön a bizalma, de nem akar se hálátlannak, se frigidnek tűnni, ezért aztán beadja a derekát. Meg minden egyebét.
Az önbizalomhiányos “kislány” örül, hogy megtisztelték
Kislány alatt nem feltétlenül épp a szüzességét elvesztő tizenhatévest értem, bár persze azt is. Nemrég egy hosszú ideje kihűlt házasság után felszabadult nőtársam élt át hasonlót, amikor egy kollégája udvarolni kezdett neki. A volt férje mellett olyannyira megszokta, hogy csupán kiszolgáló személyzet volt, akit időről időre megaláztak és kihasználtak, hogy a lelkében élő nő alig pislákolt. Ezért aztán amikor a jóképű, elegáns, jó dumájú férfi bókokban fürdette, olyannyira hálás volt, hogy azonnal nyíltak a combjai. Később meg a fejét verte a falba, hogy miért kellett ezt csinálnia, amikor vágy se volt benne.
Olyan szomorú szegény, megvigasztalom
Temetés után a nők általában egy ölelésre vágynak, a férfiak többsége azonban szexre. Rendszeresen hallom, hogy haláleset vagy egyéb trauma után a nő agyának legtávolabbi szegletében sem merült fel a szex semmilyen formája, de megérezte: a társát leginkább ezzel lehet “megvigasztalni”, ezért aztán belemegy a dologba. Mintegy illendőségből.
Akkora szívességet tett nekem, muszáj valahogy honorálnom
Párkapcsolaton belül – és azon kívül is – megesik, hogy a pasi bevállalja azt a fuvart az Ikeába, felcipeli a cuccot a tizenkettedik emeletre, aztán pedig hat óra kitartó munkájával összeszereli azt a szekrénysort, amíg a nő pihen. Így aztán végül a nő nem tud mást tenni, de ad magából egy kicsit azonnal, mert hát mégiscsak “rászolgált” a másik. Lehet, hogy a saját férjéről van szó, és előbb-utóbb spontán megkívánná, de akkor és ott nem a vágy a mozgatórugó, hanem bizony az illem. A jókislányok udvariasan köszönetet mondanak mindig, nem igaz?
Most épp kedvező az alkalom, akkor már illik kihasználni
Különösen azokra a párokra jellemző, akik nem tudnak akkor egymásra ugrani, amikor az a legjobban tud esni. Külön élnek, távkapcsolatban vannak, egy rahedli kisgyerek veszi őket körül a nap 24 órájában, esetleg anyós pajtás is egy fedél alatt lakik velük. Ilyenkor, ha épp adott egy kis csend és nyugalom, néhány kettesben töltött óra, a nő valószínűleg úgy érzi, illik kezdeményezni egy kis sz*xet, ki tudja, mikor lesz rá legközelebb alkalom – és akkor is így fog tenni, ha egyébként fáj a feje.
Biztosan lesz jó néhány nőtársam, aki azt mondja, hogy ez a jelenség inkább a gyenge határhúzók problémája, én azonban azt látom: a legtöbb nő átesik ezen, valahogy a szocializációnk része ez a fajta előzékenység és önzetlenség. Szóval, srácok, figyeljetek, de nem biztos, hogy tudni fogjátok, ha az illemnek köszönhettek egy pár kellemes órát, nem pedig a vágynak!
Nyitókép: