Inkább borulj ki, minthogy az elfojtás csapdájába ess!
Meltdown. Összeomlás. Szétesés. Túlterheltség. Kissé pejoratív szóval: hisztéria. Régen elektrosokkal próbálták gyógyítani. A szenzoros gyerekeknél és az autista felnőtteknél gyakori jelenség, és olykor neurotipikus felnőtteknél is előfordul.
De mi is ez, és mit lehet tenni ellene? A meltdown – maradjunk csak ennél a széles körben elterjedt kifejezésnél az egyszerűség kedvéért – nem orvosi fogalom. A hétköznapi életben azt az érzelmi állapotot jelöli, amikor nem bírjuk tovább kordában tartani az érzelmeinket, és kitörés következik. Az, hogy ez kinél hogyan jelenik meg, széles skálán mozog.
Van, aki zokogni kezd, és képtelen percekig megnyugodni. Mások tárgyakon verik le a feszültséget, dühösen kiabálnak, káromkodnak. De olyan is van, aki egyszerűen pánikba esik, és elmenekül a stresszes helyzetből. Dr. Robin Stern amerikai pszichiáter régóta kutatja a jelenséget.
“Előfordulhat, hogy hirtelen könnyekben törsz ki vagy toporzékolni kezdesz, mert túl nagy nyomás alatt állsz, és sok az életedben a kiszámíthatatlan tényező. Ez nem jelenti azt persze, hogy bármi gond is volna veled, viszont mindenképpen azt sugallja, hogy kihívásokkall teli időszakon mész keresztül. És egészen biztosan van olyan fizikai vagy érzelmi szükségleted, ami nem elégül ki” – mondja.
Mikor jön a meltdown? Nos, a folyamatos kialvatlanság önmagában véve brutális stresszfaktor. Az éhség, a hirtelen lezuhanó vércukor szint még inkább sebezhetővé tesz. Kiborulhatunk, ha egyszerre túl sok felelősség nyomja a vállunkat, még akkor is, ha egyébként szeretjük csinálni azt, amit csinálunk. (A munkánkkal vagy a családunkkal kapcsolatos feladatokra gondolok).
FORRÁS: UNSPLASH
Megzuhanhatunk, ha nagy változás előtt állunk: vizsgaidőszak, munkahely megszűnése, új meló, házasság kezdete vagy vége, gyermekszületés… Ezek mind-mind növelik a meltdown esélyét. Akkor is sokan megborulnak, ha a családban kimondatlan problémák húzódnak a háttérben, és nincs lehetőség közösen feldolgozni azokat.
Úgy tűnik, bizonyos időközönként mindenkinek van meltdownja – hacsak nem tökéletes az élete. A jó hír azonban az, hogy a mélypontról fel lehet jönni, és bárki elsajátíthatja a stresszkezelés alapjait, hogy a jövőben sokkal kevesebb összeomlásra kerüljön sor. Első lépésként a szakember szerint érdemes azonosítani a kiváltó okokat.
Ezeknek egy részén könnyen lehet segíteni (elegendő és bőséges táplálkozás), de nyilván van olyasmi is, amiért meg kell küzdeni. Ilyen például a különféle technikák elsajátítása a belső béke érdekében. Kinek-kinek a vérmérséklete szerint, a mindfulnesstől a dinamikus meditáción át az otthoni boxzsákig.
A legegyszerűbb módszer adja magát:
- Végy mély lélegzetet, szívd be a levegőt 4 másodpercen keresztül.
- Tartsd bent a levegőt 4 másodpercig.
- Fújd ki a levegőt 4 másodpercen keresztül.
- Tarts 4 másodperc szünetet.
- Ismételt a fentieket addig, amíg meg nem nyugszol.
Bármilyen technikát is választasz, az természetesen nem oldja meg a problémáidat.
Viszont segít abban, hogy jobban reagálj azokra. Vagyis képes legyél higgadtabban, felkészültebben szembenézni a kihívásokkal. Miközben mindannyian borzasztóan szégyelljük magunkat egy utcai összeomlás után, Dr. Stern szerint kevés az olyan ember, aki nagy nyomás alatt ne reagálna hasonlóképp erőteljesen. A szakember szerint viszont nem biztos, hogy sokkal jobban járunk, ha nincs látványos érzelemkifejtés: az elfojtás ugyanis még a meltdownnál is veszélyesebb lehet…
Nyitókép: Unsplash
Élsz-halsz az IgazinNŐ cikkeiért? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre, és mi elküldjük neked a hét legjobb cikkeit, nehogy lemaradj! 🙂
