Kalandok vagy család – egy életbe nem fér minden bele!
Emma sorban állt a mosdóban, és álmodozva bámult ki az ablakon. Nem bánta, hogy várnia kell. A hatalmas irodaépület egyetlen olyan pontja volt, ahol nem fagyasztotta át a csontjait is a légkondi.
Valamiért ide elfelejtették beszerelni. A kis ablak nyitva volt, és kellemes szél lengedezett. Tudta, hogy kint kánikula tombol és a hőség majd fejbe vágja, ha kilép délután az épület ajtaján, de most áthűlt testének jólesett a kintről jövő meleg fuvallat. Az ablakot magasra tették, ezért a felhőkre és egy magasra nőtt akácfára lehetett rálátni – utóbbi a szélben hajladozva pont olyannak tűnt, mint egy trópusi pálmafa.
Olyan jó lenne kint lenni, nem a napon, hanem a fa árnyékában, mondjuk egy könyvvel a kezében, amit alig olvasna, mert körbeszaladgálnák a gyerekek: „Anya, gyere játszani!” Gondolatban már a nyaralásnál járt. Igaz, pálmafa nem lenne benne, de akácfa igen. A Tisza-tó partjáig szokta elvinni a fizetése. Nem bánta. Ott is megvolt minden, ami fontos volt neki.
A tó vizének illatát az orrában érezte, és a talpa alatt forró, fehér homok ropogott. Régebben homok nem volt, akkor kellett papucs, hogy a sulyom tüskéje bele ne szaladjon a lábába. Most a sulyom már gondos kezek munkája nyomán eltűnt, és homok érkezett helyette. Mesterséges boldogság.
Régebben, még a gyerekek és a férje előtt, a csajokkal járt nyaralni. Az más volt. Hajnalig tartó buli, délig alvás, aztán könnyű ebéd, fagyi kehely, koktélok. Szerette azt is. Aztán jött a Nagy Ő. Új utakra vitte, kirándulni a hegyekbe, apró falvakba régi templomokat nézni. Ha erre az időszakra gondolt, valamiért a hosszú autóutak jutottak eszébe, a közös hallgatások, az ablakon beáramló szél.
Ekkor volt a legkönnyebb a szíve, mintha a szél vitte volna magával.
Most nem volt könnyű. Sok ember gondja nyomta a szívét. Felelős volt értük, mégsem tehetett értük igazán semmit. A nagyvállalat érdekei mást kívántak. Ő pedig középen volt. Meghallgatta a panaszokat, de tudta, hogy azok megállnak nála, hiába közvetítené őket tovább, nincs kinek. Nem sok értelme volt a munkájának. Pedig szépen és figyelmesen tudott hallgatni, mivel valóban érdekelték az emberek. És akadt, akinek ez elég volt ahhoz, hogy tovább vigye a saját terheit.
FORRÁS: UNSPLASH
No, meg ebből éltek – vagyis ebből is. A fizetése kellett a férje fizetése mellé. Így is tartotta igazságosnak. Mindent megosztottak egymással. Erős szövetség volt az övék. Már nem voltak benne hosszú autóutak kettesben, de egy közös reggeli kávé mindig belefért, ahogy az esti beszélgetés és összebújás is, ha a gyerekek lefeküdtek. Mindig mosolyra húzódott a szája, ha rájuk gondolt. Jó lesz már velük lenni!
Az álmodozásból az térítette magához, hogy majdnem összeütköztek Vandával.
– Jaj, te is itt vagy? Észre sem vettelek! – kiáltott fel a meglepetéstől barátnője. Már régen nem látták egymást, azt sem tudta, hogy Vanda már visszatért Brazíliából. Napsütötte bőrét szépen kiemelte a fehér, kissé áttetsző ruha, amit viselt.
– Mikor jöttél? – kérdezte.
– Még a múlt héten, de tudod, ki sem látszottam a munkából, meg aztán a hétvégét végigbuliztuk a csajokkal! Most meg zárás van. Nem baj, Brazília klassz volt, majd mesélek! Te még mindig az ügyfélszolgálaton vagy? Nem értem, miért nem fogadod el az előléptetést?! Pár hónap alatt beletanulnál New York-ban az új projektbe, és már itthon is lehetnél.
Tudom, Tibi, meg a gyerekek! Hát azért ők is kibírhatnák nélküled egy kicsit! Időnként muszáj magadra is gondolni! Egy életbe nem fér bele minden! Ezt mondtam Sergiónak is! Én még nem tudok megállni, letelepedni, nekem kell a pörgés, az utazás! Nem értette, így jobbnak láttam, ha elválnak útjaink. Majd elmesélem részletesen, de most szaladok, kezdődik az online meeting!
Emma ott maradt a mosdóban. A távozó Vanda után a csend szíven ütötte. Régen szobatársak voltak az egyetemen, és jóbarátok. Annyi idő telt el azóta… Mindig csodálta barátnője lendületét, de annyira más utakon kezdtek járni! Mintha a közös álmaik kettéváltak volna. Aztán rájött, Vandának tényleg igaza van: egy életbe nem fér bele minden!
Nyitókép: Unsplash
