Kapcsolatgyilkos mondatok: Tanuld meg elkerülni őket!
Az agykontrollról az NLP-n át rengeteg iskola bizonyítja, hogy a szavaknak elképesztően fontos szerepük – és persze komoly teremtő erejük – van valóságunk alakítása szempontjából. Függetlenül attól, hogy üzletről, párkapcsolatról, barátságról vagy szülő-gyerek kapcsolatról van szó, az alábbi szavakat éppen ezért érdemes messzire kerülni, ha építő diskurzusra törekszünk.
Sosem, soha
Senki sem lát a jövőbe – annál is inkább, mert a jövő állandóan változik, velünk együtt alakul. Amellett, hogy jóslatokba bocsátkozni veszélyes, a nagy S betűs szót tartalmazó kijelentés egyúttal bizalmatlanságot is generál, és extrém esetben önbeteljesítő jóslatként is működik.
Íme, néhány egyszerű példa:
– „Sosem fogod befejezni azt a könyvet” helyett: „Nehéz elképzelni, hogy rászánod magad végre a munkára.”
– „Még sosem jöttél ki hónap végére mínusz nélkül” helyett: „Úgy látom, eddig gyakran költöttél többet, mint amennyit kerestél.”
– „Soha nem figyelsz rám” helyett: „Úgy érzem, bizonyos témákra nem vagy nyitott.”
Mindig
Az ilyesfajta általánosítás dobozba zár, korlátoz, a nem kívánt helyzetet betonozza be újra és újra. Érthető, ha a másik fél, akivel kapcsolatban a „mindig vád” épp elhangzott, ezek után nem is érzi úgy, hogy bármin is változtatni kellene.
Pedig megfelelő szóválasztással ez sem kell, hogy így legyen:
– „Mindig azzal jön, hogy…” helyett: „Ilyenkor általában azzal érvel, hogy…”
– „Aki ezt csinálja, az mindig…” helyett: „Azok az emberek általában, akik…”
– „Mindig ott leszek neked, ha segítség kell” helyett: „Igyekszem segíteni, amikor csak tudok.”
Az NLP-ben egyébként a „soha” és a „mindig” olyan túlzó kifejezésnek számít, aminél egy panasz kapcsán rögtön tudjuk, hogy hazudik az illető. Az ilyen kijelentések erős ellenérzéseket váltanak ki, a végén a másik fél pedig többnyire bezárkózik ahelyett, hogy közös megoldáson törné a fejét.
Nem tud(ok), nem vagy(ok) képes…
Ha felmerül egy üzleti megbeszélés során, hogy valamire nem vagyok képes, vagy szerintem a másik nem az, a szabad ötletelés máris dugába dől. Hiszen mindenki retteg attól, hogy kompetens szakember helyett elvont kis ábrándozónak vélik.
Mennyivel célravezetőbb:
– „Ezt nem tudod egyedül megcsinálni” helyett: „Ehhez érdemes volna segítséget kérned.”
– „Erre én egyszerűen képtelen vagyok” helyett: „Most jött el a pont, hogy újratervezzük a részemet.”
Kell, kellene
Amikor arról beszélünk, hogy másnak hogyan kell, kellene viselkednie egy adott helyzetben, tulajdonképpen saját elvárásainkat vetítjük ki rá, esetleg durván ítélkezünk. Természetes, hogy ilyenkor felnőtt és gyerek, a párod és a kollégád egyaránt bezárul. Hiszen úgy érzi, nem képes felnőni az elvárásaidhoz, vagy legalábbis marhaságokkal cseszegeted.
Az üzenetedet úgyis ki tudod fejezni, ha azt mondod:
„Nem kéne folyton panaszkodnod” helyett: „Örülök, hogy beavattál, más szemszögből viszont…”
„Neked kellett volna hívnod…” helyett: „Jó volna, ha néha felhívnál, mi van velem.”
„Annak kéne örülnöd, hogy…” helyett: „Remélem, az azért segít/erőt ad, hogy…”
Ha azt látod, hogy nem működik egy (bármilyen jellegű) kapcsolatod, esetleg állandó félreértések tarkítják kommunikációtokat, érdemes megvizsgálni, hogyan – milyen szavakkal – közeledtek egymáshoz. A mélyebb problémákat nem oldja meg pusztán a szókincs frissítés, de a kapcsolat mindenképpen lehet lényegretörőbb és hatékonyabb ezáltal.
Nyitókép: Unspash