Kapuzárási pánik, ha 40 felett is szenvedélyre vágyom?
Igen, lehet úgy is mondani, hogy kapuzárási pánikom van. Na és akkor mi van!? Nem dolgoztam-e azon évtizedekig, hogy megadjak mindent a családomnak? Nem áldoztam-e fel a legszebb éveim azért, hogy senki ne szenvedjen semmiből hiányt?!
Túlóra hegyeket vállaltam azért, hogy ki legyen fizetve a gyerekeknek az egyetem és az albérlet. Ezekért főleg én hoztam áldozatot – míg te délutánonként otthon voltál, pihengettél, én napi 12-15 órát güriztem. Elfáradtam, úgy érzem, eleget éltem másokért, másoknak. Eljött az én időm, most vagy soha. Ha nem élek a lehetőséggel, akkor soha többé nem tudom meg, hogy mi lett volna, ha…
Tudom, hogy Éva akár a lányom lehetne, hiszen több mint 20 évvel fiatalabb nálam. És könnyen megtörténhet, hogy pár év elmúltával kirakja a szűrömet, mégis őt választom. Nyugodt lehetsz, váláskor nem fogok kiszúrni veled, a vagyonunk fele téged illet, és én ezt tiszteletben is tartom. Nem fog téged anyagi kár érni, még akkor sem, ha én dolgoztam meg mindenért.
Bevallom, évek óta érzem, hogy te még nem a végállomás vagy. Amikor a gyerekek kirepültek a családi fészekből, azon vettem észre magam, hogy unatkozom melletted. Úgy éltünk, mint két jó barát, akik néhanapján szexelnek is egy kicsit. Már régóta házi sárkányként viselkedsz, soha nem dicsértél, piszkálni viszont annál inkább szerettél.
Hát ezt untam meg. Ezért mentem bele egy olyan kapcsolatba, ami mostanra az összes bizonytalanságával együtt is többet ér nekem, mint te és a veled megélhető jövő… Beleszerettem, jó vele lenni, a lendülete, az életfelfogása magával ragadott. Ezt rólad nem lehet elmondani: unalmas, nagypapás melletted az élet. Engem nem elégít ki a havi egy szex (ami semmi izgalmat nem jelent a passzivitásod miatt).
FORRÁS: UNSPLASH
Te már most úgy élsz, mint egy 70 éves nagymama, akit az hoz lázba, ha hétvégén hazalátogatnak a gyerekek. Csak az érdekel, hogy megsüsd a kedvenc sütijüket, megfőzd a kedvenc ételüket. Na ez engem egyáltalán nem motivál.
Sok év, több évtized elteltével szeretnék már úgy élni, ahogy az nekem jó: nem az elvárások szorításában akarom leélni az életem.
Megtettem mindent, amit lehetett, amire az erőmből futotta. Kiszolgáltam mások elvárásait, teljesítettem mindenki álmait, közben rólam szó sem esett. Senkit nem érdekelt, senki nem kérdezte tőlem, hogy nekem mi jó, hogy én mit szeretnék… Nektek éltem, értetek dolgoztam, most én következem. Elérkezett a pillanat, hogy a fontossági sorrendben magamat helyezzem az első helyre.
Most már igazán boldog szeretnék lenni, és ebben az sem akadályozhat meg, hogy te és a családod pellengérre állítotok. Szerinted szemét vagyok, mert idős korodra hagylak el és kezdek új életet. Nem érdekel sem a te véleményed, sem másoké. Az életemről eddig akaratom ellenére döntöttetek, ti tűztétek ki a célokat, nem én. Még nyaralni is oda mentünk, ahová te akartál.
Számtalanszor mondtam, hogy menjünk csak kettesben, bújjunk el egy erdei kis házban, ahol aztán lazulhattunk, romantikázhattunk volna kedvünkre. De te ezeket meg sem hallottad. Ne csodálkozz, ha meguntam ezt, és nem veled akarom leélni azt az időt, ami még hátravan! Ne tarts vissza, ne tarts szentbeszédet, erkölcsöket se említs! Nem csak a szex miatt kelek útra, az csak hab a tortán. Éva és mindaz, ami vele vár rám, a szívem választása.
Nyitókép: Unsplash
KREATÍV ÍRÁS KURZUS PECHÁL PETIVEL!
Ha mindig is érdekelt az írás tudománya, de még sose mertél klaviatúrát ragadni. Ha nem tudod, hogyan, de szeretnéd papírra vetni gondolataidat. Ha titokban csak a fióknak írogatsz, JELENTKEZZ vagy ADD AJÁNDÉKBA a kurzust! 🎄 Részeltekért írj az info@igazino.hu mail címr
