Kleopátra: Manipulatív férfifaló volt, vagy hidegfejű politikus?

Manipulatív, tragikus szépség, aki szexuális kisugárzásával megbolondította a férfiakat, vagy hidegfejű politikai realista, aki védte országát és trónját? Több mint kétezer éve próbáljuk megfejteni Kleopátrát, a történelem egyik legnagyobb női alakját.

De még mindig az izgat minket leginkébb, hogy vajon szamártejben áztatta-e testét, mielőtt elcsábította az ókor két leghatalmasabb férfiját. Egyiptom utolsó uralkodója, az ókor leghíresebb asszonya, femme fatale, Julius Caesar és Marcus Antonius szeretője, romantikus ikon. Jobb híján ez a történelmi képünk VII. Kleopátráról, aki a szerelemért vállalta a halálos kígyómarást is. A leegyszerűsítő portré azonban elhomályosítja valódi örökségét, hogy mennyire jó stratéga volt. Hogy egy olyan korban kellett Egyiptomot megvédeni a külső-belső harcoktól, ahol minden területen férfi dominancia volt. Hogy stratégiai szövetsége a Római Birodalom két legnagyobb vezetőjével megváltoztatta a történelem menetét.

Mindez eltörpül azonban, és ma is úgy emlegetjük a birodalmi vezetőt mint a szép, ám erkölcstelen királynőt. Holott személyisége vonzóbb volt, mint az arca, morális értékrendjét pedig úgy kérdőjelezik meg, hogy tudjuk: a történelmet mindig a győztesek írják. Így lett az okos és szorgalmas diplomatából ördögi nő, aki édes hangjával, csábító nyelvével elérte azt, amit akart.

Forrás: AFP

Mivel a Kleopátráról készült írásos anyagok folyamatosan vita tárgyát képezik, sok területen ma is homályban tapogatózunk. Plutarkhosz leírásaiba tudunk kapaszkodni, aki nagyon érzékletesen tárta elénk, miként csavarta magát a királynő ágytakaróba, hogy bejusson a palotába Julius Caesarhoz. A hódító rómaiak alapozták meg Kleopátra negatív, provokatív hírnevét, ami nem túl meglepő. Hogy nézett volna ki, ha arról írnak, hogy Egyiptom utolsó fáraója számos sikeres politikai és katonai manőverben vett részt, hogy megvédje hazáját? Hogy tudós elme volt, aki értett a matematikához, filozófiához, csillagászathoz és meggyőzően állt ki az egyiptomi érdekekért? Hogy uralkodása alatt Egyiptom virágzott, az alexandriai könyvtárnak pedig csodájára jártak? És hogy görög származása ellenére nem csupán alattvalói nyelvén tanult meg, de kilenc nyelv birtokában nem volt szüksége tolmácsra?

Kleopátra szerelmi életét, különösen Marcus Antoniusszal való kapcsolatát Shakespeare tette halhatatlanná. Az erzsébetkori dráma bebetonozta Kleopátra helyét a nyugati kultúrába, innentől foglalkozunk intenzíven öngyilkosságával is, amelyet állítólagos kobramarás okozott. Az európai művészet lelkesen felült e vak szenvedély vonatára, amiből csodálatos, ám bántóan torzító alkotások születtek. Hiszen mire vágyik mindig is a közönség? Szépségre, drámára, illúzióra. Ezért számtalanszor újra feltalálták a legendás királynőt, ábrázolták szőkének, fekete bőrűnek – attól függően, hogy mit kívánt az aktuális szépségideál. És lehetőleg legyen félmeztelen. Ha elég sok csábító, erotikus képet látunk Kleopátráról, ki ne gondolná azt, hogy promiszkuis nő volt, ami még halála pillanatában is nagyon szexi? Alig készült empatikus műalkotás a szenvedő királynőről, az anyáról, aki rajong gyermekeiért.

Mindezek után pedig megérkezett 1963-ban minden idők egyik legdrágább filmje, a stúdiót majdnem csődbe taszító Kleopátra című film, amelyben Liz Taylor alakítja a királynőt, Antoniust pedig élete szerelme, Richard Burton. Mivel a páros közötti kémia egy horrort is erotikus filmmé változtatott volna, Kleopátra végleg úgy rögzült a tudatunkban, mint vibráló kék szemű csábító, aki szabadjára engedi zabolátlan szexuális energiáit. Csoda, ha az ókori világ egyik legerősebb birodalmának vezetéséből háttérsztori lett?

A fake news javában burjánzott már az ókorban is, csak nem így hívták. Róma verziójában a férfias Nyugat legyőzte a nőies Keletet, a hős Octavianus pedig likvidálta a cafka királynőt, aki valójában tanult és kiváló politikus volt. Igen, vélhetően vérfertőző kapcsolatból származott, ami jellemző volt a királyi házakra, így a Ptolemaiosz-dinasztiára is. Kleopátra is két öccsével volt társuralkodó, és a családi hagyomány szerint, ha nem összeházasodtak, akkor megölték egymást. A királynő testvérei is erre a sorsra jutottak.

Manapság pedig az intim részletek a legkelendőbbek, és arra vágyunk, hogy megtudjuk, milyen volt, amikor Julius Caesar végigsimított Kleopátra bársonyos combján, vagy Antonius kemény mellkasa a királynő testének feszült. Annak a királynőnek, aki inspiráló vezető volt, aki hiteles szerepmodell ma is, amikor az erős nők még mindig ellenszenvet váltanak ki.

Nyitókép: AFP