Krausz Gábor: Sokáig nem akartam beszélni a kábítószerről…
Bevallom, nem hoznak lázba a szakácskönyvek, és ezt még úgy is vállalom, hogy jelenleg nagyon sikkes önképzett gasztro gurunak lenni.
Nem én vagyok a célközönségük. Ezzel szemben, ha egy tetovált séf ad ki könyvet, amiről történetesen azt híresztelik, hogy szó lesz éjszakai életről, drogozásról, szerencsejáték-függőségről, akkor rögvest felkerül az érdeklődési listámra. És őszintén szólva, nem csalódtam, mert Krausz Gábor élettörténetével tűzdelt receptes könyve nyomokban sem tartalmaz unalmas hozzávalókat, de beszerezhetetleneket sem.
A receptek olyanok, mint ő maga: egyszerűen nagyszerűek. A tévéből már jól ismert, tetovált séf nem akar más lenni, mint aki. Cserébe viszont végtelenül őszinte. Nem teketóriázik, és kimondja, hogy ha nem 30 felett találkozik testközelből először drogokkal, akkor ma már jó eséllyel nem lenne az élők sorában. Arról pedig, hogy miért csak most áll nyilvánosság elé ezzel a témával, szintén nem kertel:
Nem akartam, hogy a bulvár ezen csámcsogjon. Nem láttam értelmét, hogy előszedjem a múlt ezen lezárt fejezetét. De amikor elkezdtem írni a könyvet, akkor beláttam, hogy ez nem maradhat ki. Hiszen akik jól ismernek, tudják, hogy ez az életem része volt. Nem vagyok rá büszke, sőt, kifejezetten szégyenlem.”
Ahogy ezek a sorok elhangoznak, látom azt a fiút, aki – ahogy ez a könyvben is szerepel – végtelenül szégyenlős, szorongó, és ha valami, akkor a nyilvánosság előtt való szereplés tényleg nagyon távol áll tőle. Mégis nagyon mélyről, nagyon régóta hajtotta a szíve, a lelke, hogy igenis vigye valamire, hiszen gyerekként oly sokszor hallotta: „Nem lesz belőled semmi!”
Ez a fájdalmas, lemondó mondat pedig arra késztette, hogy belevágjon az ismeretlenbe, és Londonban próbáljon szerencsét. Majd merjen váltani, amikor lehetőség adódik. Mi több, akkor se riadjon meg, amikor egy számára teljesen ismeretlen terepen – nevezetesen a tévéképernyőn – kell megállni a helyét.
Nem voltam bátor, mert igazából menekültem apám haragja elől. Anglia meg jó terepnek tűnt, hogy rövid időn belül relatív sok pénzt szedhessek össze.”
Persze ne higgyük, hogy innen egyenes út vezetett a jó élethez és az ismertséghez. De nem szeretném elspoilerezni az egész könyvet. Már csak azért sem, mert tényleg baromi jó olvasni, hogy milyen mélységekből is fel lehet állni. Kicsit belelátni, hogy milyen kőkemény világ a vendéglátósok élete. Megízlelni, hogyan és milyen áron vannak topon a karácsonyi hajtás közepette.
A séf munkával járó feszültséget nem könnyű levezetni, és ebben a szakmában nagy a kísértés: a műszak végén vár az éjszakai élet, amihez igencsak könnyen csapódik a kábítószer. Plusz nekem még befigyelt a póker is. Nem túlzás azt mondani, hogy káosz lett az életem.”
Jó pár pofon és egy szerető társ kellett hozzá, de végül Krausz Gábor leszámolt a démonaival. Mára szerető férj és családapa. A könyvben szereplő alkotásai pedig tényleg valódi #krausztronomia élménnyel bírnak. Főleg, hogy nem tudunk nem elmerülni az ételekhez társított történetekben.
Ez azért is nagyon jó, mert egy pillanatra sincs olyan érzésed, hogy egy szakácskönyvet forgatsz a kezedben. Ellenben klassz inspirációkkal gazdagodhatsz, amelyek hasznosak a konyhában és az életben egyaránt.
Nyitókép: Krausz Gábor
NYEREMÉNYJÁTÉK
Mindig is vágytál rá, hogy egy különleges, egyedi tervezésű kabátban sziporkázz? Most itt a lehetőség, hogy nyerj egy eredeti Makány Márta darabot! Részvételhez kattints a FACEBOOK oldalunkra!