Mennyei házi likőrök, amikkel minden férfit elbűvölsz

Ajándékozni nehéz. Utálok pénzt adni – és zoknit is. Pedig van néhány olyan férfi az életemben, akik elég közeliek ahhoz, hogy ne csak „letudni” akarjam az ünnepeiket. De elég távoliak ahhoz, hogy fogalmam se legyen, épp mire vágynak.

A sógoraim és az apósom pont ilyenek. Mégis mit lehet nekik adni? Arra gondoltam, legyen valami kézzel készített dolog, mert az személyes. Így kötöttem ki a likőröknél. Nem nagy macera megcsinálni, ráadásul kedvem szerint dekorálhatom az üvegét.

Két dologra kell figyelni: az egyik a minőségi alapanyag, a másik az idő. Mert a likőrök többségéhez sok idő kell – nem az elkészítéshez, hanem az érleléshez. De a siker garantált!

Mézes gyógylikőr 

Apósom kedvence. Nem kell hozzá más, csak:

• 7 dl pálinka,
• 30 dkg méz,
• 3 hüvelykujjnyi friss gyömbér,
• 15 gramm egész fahéj,
• 10 gramm szegfűszeg (szintén egész).

Egyik fűszer sem helyettesíthető az őrölt változattal, mert nem lesz olyan finom, és leszűrni is nehéz. A pálinka lehet házi, de ne a kerítésszaggató fajtából! Viszont nem kell nagyon aromásnak lennie, mert akkor meg kár befűszerezni. Helyettesíthető akár jófajta vodkával is, de patikai alkohollal semmiképp ne próbálkozzunk!

FORRÁS: UNSPLASH

A gyömbér akkor friss, ha szép fényes a héja és kemény a húsa. A ráncos gyömbér belül szálkás, és az íze is másabb. A méz fajtája attól függ, ki milyet szeret. Mindegyikkel finom lesz a likőr.

Az alapanyagokat összekeverve egy nagyobb befőttesüvegbe öntöm. A biztonság kedvéért fóliát szoktam tenni az üveg teteje és az üveg közé, hogy az alkohol ne marja ki a tető belső borítását. Napi egyszer rázzuk össze, amíg a méz teljesen fel nem olvad (ez kb. két nap). 4-5 hét alatt beérik a likőr, a fűszerek leülepszenek az aljára, a nedű pedig gyönyörű borostyánsárga színben tündököl.

Ezután először szűrőn, aztán gézen érdemes átszűrni, hogy ne maradjanak benne fűszer darabkák. Ekkor már be lehet tölteni szép csatos üvegekbe. Ha kevésbé fűszeresre szeretnénk készíteni, akkor már két hét után érdemes leszűrni, de a fogyasztással akkor is érdemes kivárni a négy hetet. Minél többet áll, annál jobb lesz. Hűtést természetesen nem igényel.

Tojáslikőr

Aki szereti a krémesebb ízeket, annak az egyik sógorom kedvencét ajánlom. Gyorsan elkészül, szóval ha véletlenül más is el szokta felejteni a születésnapokat, mint én, akkor ez egy életmentő recept.

• 2,5 dl jó minőségű vodka megfelelő hozzá – fehér rum még jobb, de az fajsúlyosan drágább beruházás.
• Szükségünk lesz még 250 gramm porcukorra,
• 5 darab friss tojás sárgájára,
• 2 db vaníliarúdra,
• 5 dl 3,5%-os tejre és
• 2,5 dl habtejszínre.

A zsírosabb tej és a tejszín garantálja, hogy finom, krémes állagot kapjunk majd, ami selymesen csúszik a torkunkon. A házi tojás is rengeteget tud hozzáadni az ízélményhez.

A tejet és a tejszínt forraljuk fel a vaníliarúd kikapart magjával és a porcukor felével, majd tegyük félre kissé hűlni. Ezalatt a tojások sárgáját kikeverjük a maradék porcukorral (a fehérjére most nem lesz szükség). Ezután a meleg, tejszínes tejet vékony sugárban, folyamatos keverés(!) mellett a tojássárgához öntjük. A forró tejjel pasztörizáljuk a tojást, így biztonságos lesz a fogyasztása.

A keveréket hagyjuk szobahőmérsékletűre hűlni, majd tegyük bele a vodkát/fehérrumot. A vanília megmaradt külsejét rakjuk csatos üvegbe, és öntsük rá a tojáslikőrt. Tegyük hűtőbe, és tartsuk is ott, amíg át nem adjuk és/vagy el nem fogy. Egy nap múlva már fogyasztható, de két hónapig még biztosan nem romlik meg, ha hidegen van tartva. De ezt a kort csak nagyon ritkán szokta megérni…

Nyitókép: Unsplash