Miért vágyakozol olyan ember után, aki nem szeret?
Addig él a szívedben egy régi csalódás, amíg te magad életben tartod. Addig uralja a jelened, amíg hagyod. Szép volt, jó volt, boldog voltál egy ideig abban a kapcsolatban, de fogadd el, hogy véget ért.
Nem élhetsz örökké a múltban. Ha mégis azt teszed, akkor meg fogja semmisíteni a jelened, a jövőd pedig nem lesz más, mit kesergés, sírás, önsajnálat. Biztosan úgy akarod tengetni a napjaid, hogy kiszolgáltatod magad olyan érzelmeknek, amik a másikból már réges rég elmúltak?
És egy olyan ember után vágyakozol, aki régen továbblépett és elfelejtett?
Őt már egyáltalán nem érdekli, mi van veled. Miért várnál rá, mit akarsz még tőle? Bebizonyította, hogy számára nem vagy elég fontos ahhoz, hogy veled maradjon. Azért ment el, mert nem szeret. Ha pedig nem szeret, akkor mellette egyáltalán nem lennél jó helyen – még akkor sem, ha sikerülne visszasírnod magad. Ezt még véletlenül se tedd!
Ha visszatérne is, csak azért tenné, mert megsajnált. De neked nem támaszra van szükséged, még akkor sem, ha úgy érzed. Éget a vágy, hajt a véred, húz a szíved utána. Elepedsz egy csókjáért, megőrülsz egy érintéséért, bármit odaadnál azért, hogy legalább még egyszer vele lehess…
De ha szánalomból van veled valaki, annak sosincs jó vége. Idővel csak még jobban összetörné a szíved. Egyet tehetsz: elfogadod, hogy ő és te már más utakon jártok. Menj egy ideig magányosan, ne félj az egyedülléttől! Ne keress túl gyorsan kísérőt vagy társat, inkább keresd meg magadban az egykori önmagad!
Azt az embert, aki a szakítás előtt voltál. Keresd meg magadban az értékeket, az erőt, a kitartást. A világban pedig keresd az örömöket! Sportolj, kirándulj, legyél minél többet a szabadban, a természetben, a friss levegőn!
Meg fogsz tisztulni, meg fogsz könnyebbülni, és megszabadulsz a szívedet szaggató rossz érzésektől. És egy nap azt veszed észre: már nem az a leghőbb vágyad, hogy az egykori szerelmed újra veled legyen. Elfogadod a sorsod, és megbékélsz azzal az érzéssel is, hogy te és ő már nem lesztek együtt többé.
Ne úgy tekints a melletted lévő helyre, hogy üres, hanem úgy, hogy szabad! Mostanra te is szabad lettél, már nem vagy a múltad és egy hozzád nem méltó ember rabja. Csendben figyeld a világot, az embereket, és ne siess! Olyan embert válassz magad mellé, aki már előtted is egész volt – aki nem azért boldog, mert egy kapcsolatba kapaszkodhat.
Nyitókép: Unsplash