Nincs igazi, csak olyan, akit igazivá tehetsz!

Azt hiszem, jó abban a tudatban élni, hogy létezik valahol a világban egy ember, aki számunkra az IGAZI. Akivel ha találkozunk, akkor egyből megdobban a szívünk, és azt érezzük, hogy ez valami különleges, hogy valami összekapcsol minket.

Ha nem is borulunk egyből a másik nyakába, miután összejöttünk, tuti megmagyarázzuk majd, hogy valójában a kezdetektől fogva éreztük, hogy dolgunk van egymással. Hogy valami megmagyarázhatatlan erő sodort minket össze. Hiszen ezzel is megerősítjük magunkban, hogy ez valami különleges és megismételhetetlen szentség.

Sokszor lehet hallani, hogy valaki azt mondja: ő a másik felem, az ikerlángom, a lelki társam. Azok, akikkel pedig nem jött össze, csak tapasztalatok voltak, hibák, tévedések. De ha megvan már a Nagy Ő, vagy még csak keresed, reményteli gondolat, hogy valahol vár, és ő is annyira vágyik rád, mint ahogy te őrá. Ennek kissé szabadosabb és kevésbé lelkesítő változata, hogy épp valaki más dugja, amíg te utána epekedsz…

Szóval sokan azt hiszik, hogy amikor meglesz az igazi, akkor mint a villám hasít a szívükbe a szerelem, és majd az egész világukat felforgatja. Ízesebb lesz az étel, illatosabb a levegő, vizesebb a víz. Tehát minden a helyére kerül, és onnantól csak menni kell előre kéz a kézben. Aki volt már párszor nagyon szerelmes, az tudja, hogy ez képes elmúlni. Még a nagy szerelmeket is ki lehet heverni.

Az érzések lecsendesülnek, megszelídülnek. Persze, ilyenkor lehet azt mondani, hogy ez csak azért történt így, mert nem is az igaziba futottál bele. De az igazság szerintem az, hogy az igazi nem csak úgy terem. Ahogy a boldogság sem. Azt saját magadnak kell elkészíteni. Ez nem azt jelenti, hogy akkor most sárból gyúrj magadnak egy pasit/csajt, aztán lehelj bele életet. Az eddig elvileg csak egyvalakinek sikerült.

FORRÁS: PEXELS

Csak ne várd azt, hogy egy földöntúli szerelem és egy tökéletes partner majd mindent megad, amire vágysz! A szerelem önmagában csak hajtóerő. Egy ok, egy kábító lendület, ami arra ösztönöz, hogy minél közelebb kerülj valakihez. Az “igazi” pedig útközben készül. A világban több olyan ember is él, aki potenciálisan tökéletes lehet számodra.

Csak tisztában kell lenni azzal, hogy valódi tökéletesség nem létezik, csak a hibáinknak olyan szerencsés együttállása, ami pont megfelelő a másik számára. A szent köteléket pedig nem önmagában a szerelem adja, vagy hogy a másik számodra az igazi, hanem az, hogy ti ketten elhatározzátok: a ti köteléketek szent és megbonthatatlan.

Én hiszek abban, hogy az emberek létrehozhatnak egyedülálló, és a szó legnemesebb értelmében vett szentnek mondható kapcsolatokat.

Ahogy egy szülő és gyermek kapcsolata is ilyen lehet – de attól, hogy valaki életet ad egy gyereknek, még nem lesz az. Nem csodában kell hinni, meg a sorsban, meg valami felső erőben, aki majd helyetted elintéz mindent. Magadban kell hinni és a párodban. Ha pedig mind a ketten így tesztek, és rendíthetetlenül hisztek egymásban, kettőtökben, akkor ott létre fog jönni valami tényleg különleges.

Akkor azt érezheted, hogy számodra ő az egyetlen ember a Földön, akivel le akarod élni az életed, hogy összekötöttétek a létezéseteteket. Ezt viszont nektek kell létrehozni, mert nem vár rád a sarkon, nem húzhatod jobbra a társkeresőn. Ha erre nem vagy képes, akkor rengeteg igazit elveszthetsz abban a tudatban, hogy egyszer majd biztosan rád talál a tökéletes társ. Nem fog, mert csak te tehetsz azzá valakit.

Nyitókép: Pexels

Élsz-halsz az IgazinNŐ cikkeiért? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre, és mi elküldjük neked a hét legjobb cikkeit, nehogy lemaradj! 🙂