Nostradamus titka: csábíts szerelemlekvárral!
Ha felmerül Nostradamus neve, akkor a természetfeletti dolgokra nyitottabbak bólogatnak: igen, ő az, aki rengeteg dolgot megjósolt az emberiség jövőjével kapcsolatban. A szkeptikusabbak szerint az egész egy óriási csalás.
De vajon mi az igazság? Mit tudunk erről az emberről azon kívül, hogy mindenféle jóslatokba bocsátkozott?
Nostradamus, a felvilágosult orvos
A lelki szemeink előtt könnyen megjelenik egy köpenyes varázslóforma, hosszú fehér szakállal, amint egy varázsgömböt nézeget éppen. Pedig a kis Michel de Nostredame teljesen átlagos kisbabaként született 1503. december 14-én a franciaországi Saint Rémyben.
Filozófiát és orvoslást tanult, doktorként három évtizeden keresztül praktizált, és részt vett a nagy pestisjárvány elleni harcban is. Mondjuk, a pestis ellen akkoriban nem igazán volt gyógymód, ezért az akkori orvosok inkább tanácsadóként voltak csak jelen.
Michel kortársaihoz képest igencsak modern módszerekkel dolgozott. A holttestek minél gyorsabb elégetését, gyakori szellőztetést és csipkebogyó főzet fogyasztását (C-vitamin!) javasolta egy olyan korban, ahol a kollégái higannyal és egyéb szörnyűségekkel igyekeztek gyógyítani a fekete halált.
Nostradamus, a… kozmetikus?!
Meglepő, hogy másodállásban kozmetikus volt. Az egyik könyve – Értekezés a kozmetikumokról és a tartósításról – számos recepttel gazdagítja a hétköznapokat. Sokat tanulhatunk hajszőkítő eljárásokról, hashajtókról, fogápolásról. Leírta például, hogy tintahal csontból és tengeri kagylók héjából szuper fogkrém készíthető.
Kirohadt, illetve hiányos fogsor ápolására hozzá kell adnunk még egy kis kék agyagot is a keverékhez. Marcipánkrém, zselé és lekvár recepteket is kínál a könyv. A bátrabbak a szerelemlekvárt is elkészíthetik, ha be tudják szerezni a hozzávalókat: mandragóra termése, veréb vér és a polipcsáp szívókorongja. Csók közben alkalmazva az elcsábított fél azonnal szerelmi aktusra kész…
FORRÁS: WIKIPÉDIA
Nostradamus, a jós
Csak a pestisjárvány után bocsátkozott jóslatokba. Nappal dolgozott, éjszaka a csillagokat vizsgálta, noha a többi csillagász soha nem ismerte őt el szakmabeliként. Az éjszakai égbolt fürkészésekor kezdődtek a különféle látomások, melyekről Próféciák címmel könyvet írt. Biztos volt benne, hogy amiket vízionál, a jövőben meg fognak történni – csak éppen azt nem tudta, hogy pontosan mikor.
Mivel a jóslatokat akkoriban eretnekséggel párosították, egyedül az volt a szerencséje, hogy Medici Katalin a pártfogásába vette. A jóslatok nemcsak a közvélemény, hanem a szerző saját bevallása szerint is homályosak, mégpedig azért, nehogy az akkori kor embere magára ismerjen belőlük.
A rossz helyesírás, az idegen szavak használata, a szabadon megformált nyelvhasználat és a négysoros versek rövidsége mind-mind nehezítik az értelmezést. A leírt bolygóállásokkal sem jutunk előbbre, ha egy esemény pontos dátumára vagyunk kíváncsiak, hiszen azok viszonylag gyakran ismétlődnek.
Mi a titok?
Amikor történik valami rossz dolog a világban, rendre előkerülnek hamisított, utólag megírt jóslatok, amik az internetnek hála, szabadon terjednek. Ez történt például a 9/11-es terrortámadás kapcsán. De most, a koronavírus terjedésekor is kerültek elő hamis próféciák, melyeket egyáltalán nem Nostradamus írt. Persze az eredeti sorait is gyakran használták már fel a történelem során.
Leghíresebb példa erre Joseph Goebbels, aki maga is Nostradamus nem túl egyértelmű jóslataira támaszkodott, amelyek szerinte megjövendölték a német győzelmet. Erre válaszul, pszichológiai hadviselés gyanánt a szövetségesek olyan szórólapokat dobtak le a megszállt területeken, mely szerint Nostradamus előre látta a nácik vesztét.
A jóslatok titka sokszor abban rejlik, hogy mivel túlontúl homályosak, nagyon könnyű ráhúzni őket bármely szituációra. A tudomány jelenlegi állása szerint a jóslatok inkább a múltból, mintsem a jövőből táplálkoznak. Nostradamus egyszerűen csak hitt benne, hogy a történelem mindig megismétli önmagát.
