Miért jó neked az, ha összetörnek egy kapcsolatban?

Sokat gondolkoztam azon, hogy újabb és újabb szerelmi csalódások után mi marad még belőlem. Sok olyan embert látok, aki teljesen kiégett, megkeseredett és már szinte nem is tud kapcsolódni senkihez. Attól tartottam, hogy talán rám is ez fog várni.

Mert ha azt tapasztalod, hogy ha adsz, akkor csak elvesznek és nem kapsz vissza semmit, ha törődsz, akkor nem törődnek veled, ha bízol, akkor visszaélnek vele, akkor kezded azt gondolni, hogy te csinálod rosszul. Meg kellene keményedni, nem ennyit adni magadból, nem bízni abban, hogy valaki ezt értékelni fogja. Hiszen aki folyamatosan ugyanazt csinálja, de más végeredményt vár ettől, az őrült. Tehát akkor valamin változtatni kellene, magadon kellene változtatni valamit.

De mi értelme úgy egy kapcsolatnak, ha nem tudod megélni azt, amire igazán vágysz? Ha nem olyan egy ismerkedés, ami magával ragad. Ha nem merülhetsz el azokban az érzésekben, amik benned kezdenek kavarogni? Mi értelme van ennek az egésznek, ha mélyen elzársz magadban mindent, ami igazán intenzívvé, felemelővé – és egyben veszélyessé – tenné?

Senki nem tud már olyan nagyot ütni

Aztán elkezdtem egy kicsit másképp tekinteni azokra a sérülésekre, amiket a kapcsolatok közötti őrlődések között szereztem. És felfedeztem valamit a bizalmatlanságomon túl. Sokkal elfogadóbb lettem. És ezt úgy, hogy jobban meghúzom azokat a határokat, amiket ha valaki átlép, az nekem már nem fér bele… Mert minél nagyobb megpróbáltatásokat élsz át, annál inkább eltörpülnek a kisebb problémák. Annál könnyebben lépsz át egy zökkenőn, hiszen tudod, hogy ez nem is egy komoly dolog. Megérted, hogy mik a valóban fontos dolgok, és mik azok, amik szót sem érdemelnek.

Ha megszokod, hogy hetekig nem látod azt, akit szeretsz, akkor utána pár nap fel sem fog tűnni. Ha folyton csak ígérnek, de nem tartják be, akkor sokkal könnyeben elfogadod, ha valaki csak egy kicsit szeretne módosítani a megbeszélteken. Ha valakivel parttalan veszekedéseitek voltak, utána felüdülés egy olyan vita, amit meg tudtok beszélni. Egyre inkább tudod értékelni azt, ha végre te is visszakapsz. Meg tudod becsülni, ha valaki őszinte, nyitott és törődik veled. Mert pontosan tisztában vagy vele, hogy mik azok a dolgok, amik igazán számítanak, és mennyire felesleges lényegtelen apróságokon fennakadni.

Rajtunk múlik, hogy életünk tapasztalatait hogyan összegezzünk magunkban és mivé válunk általa. Ha a csalódások miatt csak romok maradnak bennünk, ha emiatt elveszítjük önmagunkat, akkor azzal azt garantáljuk, hogy elszalasztjuk annak a lehetőségét, hogy beengedjünk valaki olyat az életünkbe, akivel boldogok lehetnénk. Mert elkezdünk rosszul reagálni egy jó emberre. Ekkor pedig tulajdonképpen vesztettünk. Én viszont azt hiszem, hogy ha a minket ért rosszat olyan tapasztalatként fogjuk fel, ami miatt jobban tudjuk értékelni azt, ha jót kapunk, akkor ezek hozzásegíthetnek, hogy jobb, türelmesebb, odaadóbb partnerei lehessünk valakinek.

Nyitókép: Midjourney