Ha egy nő kedves egy pasival, akkor az egyből jelzésnek veszi?
Láttam egy videót, amiben arról beszélt egy férfi, hogy a pasik nem akarják, hogy a párjuk más férfiakkal kedvesek legyenek. Nem azért, mert a barátnőjükben nem bíznak, hanem mert ismerik a többi férfit.
Mit mond ez el valójában?
Először is azt, hogy egy elég elcseszett társadalomban élünk, ahol felmerülnek ilyen gondolatok. És azt, hogy az emberek szándékai általában nem őszinték. Egy férfi akkor közeledik egy nő felé, ha akar tőle valamit. Lehet ezt szépíteni, de az esetek nagy részében ez az igazság. Ha pedig egy nő kedvesen reagál a közeledésre, akkor egyből azt érzik, hogy zöld utat kaptak. Fura ez, hogy egy normális emberi kommunikáció is okot adhat arra, hogy valaki felbátorítva érezze magát.
Nem egyenesek az emberek
A férfiak és a nők között is vannak olyanok, akik kifejezetten úgy “nyomulnak”, hogy valójában semmi konkrét dolgot nem mondanak. Csak üzeneteket írogatnak, kedvesek, reagálnak egy story-ra, képre, elküldenek valamit, ami érdekes lehet az illető számára. Szóval próbálnak puhatolózni, vagy kicsit megpuhítani a helyzetet, feldobálnak félreérthető labdákat és figyelik, hogy a másik lecsapja-e. Őket nem lehet csak úgy elküldeni a francba, hiszen tulajdonképpen ők ugye nem csináltak semmi rosszat és még ki is kérnék maguknak, hogy mit feltételezünk róluk. Ez pedig nettó gyávaság. Nem állnak oda egyenesen, hogy „Tetszel nekem, szívesen megismernélek jobban is.” Erre lehetne adni egy egyértelmű választ és lezárni ezt a játszadozást.
A legnagyobb tisztelet a párod felé, ha mindenki tudja, hogy mások számára elérhetetlen vagy
Ha valaki párkapcsolatban él és közben flörtölget másokkal, akkor az véleményem szerint tiszteletlenség a párja felé. Hiszen azt mutatja, hogy egyébként nyitott lenne mások felé is. Ha pedig így van, akkor miért vagy együtt azzal az emberrel, aki veled tervezi a jövőjét? Kell egy biztonságos menedék, amíg nem találsz jobbat? Nyilván ez már a szélsőséges megnyilvánulása valaminek, viszont talán ehhez hasonló lehet az is, amikor valaki “túl kedves”. Nem adja direktben a lovat a másik alá, csak nem zárja rövidre azokat a próbálkozásokat, amiknek elég nyilvánvalóan hátsó szándékaik vannak. Így megmarad a helyzet ilyen ingoványosnak, átjárhatónak, ahelyett, hogy egy egyértelmű fal lenne felhúzva, hogy innen nem jöhetsz tovább.
Csak a megcsalás számít?
Hogy mit jelent a megcsalás, abban vannak véleménykülönbségek. Mert sok ember számára már az is megcsalásnak számít, ha semmilyen fizikai kontaktus nem történik, csak lelkileg “elindul” párjuk valaki felé. Megoszt vele intim pillanatokat, gondolatokat, érzéseket. Akár neki panaszolja el a párkapcsolati nehézségeiket. És ha a statisztikákat nézzük, akkor kiderül, hogy a legtöbb megcsalás valami ilyen helyzetből eszkalálódik tovább.
Megcsalásnak semmiképp nem mondható, de mégsem kellemes, ha tudjuk, hogy a párunk körül legyeskednek, próbálkoznak, azt hiszik, hogy lehet nála esélyük. Ez talán leginkább a tiszteletről szól. Hogy az ember szeretné, hogy tiszteletben tartsák a kapcsolatát, tiszteletben tartsák az ő “státuszát”, hogy valakinek a párja, férje/felesége. Az ismerkedés dinamikája (ha nem is teljesen) nagyrészt úgy néz ki, hogy a férfiak próbálkoznak, a nők pedig engednek, vagy nem engednek ennek. Erről szólhat az, hogy érdemes átgondolni, meddig kedves valaki és mikortól kétértelmű.
Én hiszek abban, hogy fontos, hogy udvariasak legyünk egymással, tisztelettudóak. Tiszteljük más emberek kapcsolatát és ne próbáljunk befurakodni, ahogy azt is jogosan várhatnánk el, hogy a mi kapcsolatunkat tiszteletben tartsák. És ami a legfontosabb, hogy mi is tartsuk tiszteletben a saját kapcsolatunkat. Lehet udvariasnak lenni, és kedvesnek, de tudni kell meghúzni a határokat. Inkább egy idegent bántsunk meg, mint azt az ember, akit szeretünk.
Nyitókép: Midjourney