“Rézf@szú bagoly” – Fogadjunk, hogy nem tudod, mi az!

„Viselkedj, mert elvisz a rézfaszú bagoly!” Sok kifejezésünk van, amit a legnagyobb természetességgel használunk, de legtöbbször nem is tudatosul bennünk, miről is beszélünk tulajdonképpen.

Ez a válogatás olyan magyar lényekről szól, akiket gyakran emlegetünk, de nem mindenki tudja, kik vagy mik is lehetnek ők, és hol van a helyük a mondák vagy a népi hiedelmek világában.

Rézfaszú bagoly és vasorrú bába

Bagolynak vagy bagónak is mondják, a gyerekeket szokták vele ijesztgetni. A rézfaszú bagoly vagy elviszi vagy „megreszeli” azt, aki rosszul viselkedik. Néhány forrás ősi totemállatban keresi az eredetét, vagy a sámánoknak segédkező táltosmadarak egyikeként képzeli el a szólásban szereplő baglyot. Vannak ugyanakkor olyan értelmezések is, amik szerint a rézfaszú bagoly a vasorrú bába férfi párja.

A bábák nemcsak szüléseknél segédkeztek, de a magzatelhajtásokat is ők végezték. Az általuk használt hosszú eszközre utal a vasorr, amit rézfognak is mondanak. Azok a rémes dolgok, amiket a mesékben a vasorrú bába tesz, például forralja a vizet, amiben megfőzi a gyerekeket, mind az abortuszra utalnak. Ezek szerint az elképzelések szerint a férfi orvost, aki ugyanezzel foglalkozott, szintén az eszköze miatt nevezték rézfaszúnak.

Szépasszony

Gondolkodtunk-e már azon, hogy az egri Szépasszony-völgyet vajon kiről nevezhették el? Egyes források, mint a Néprajzi Lexikon, szerint a szépasszony egy pogány istennő vagy ártó szellem, boszorkány. Balszerencsét tud hozni arra, akire megharagszik, nemi betegséget okoz, vagy akár elcseréli az újszülötteket. A régiek emiatt igyekeztek a kedvében járni, áldozatot mutattak be neki, és az ő emlékét őrzi a völgy neve is.

Mások szerint a szépasszony inkább valóságos személy lehetett: vagy egy finom boráról híres pincetulajdonos, vagy egy helyi katonatiszt felesége volt, akinek különösen nagy étvágya volt férfiak terén.

Markoláb

Gyermekek ijesztgetésekor emlegetett lény, sokan a Kincskereső kisködmönből ismerik. Néhány forrás a palóc mondavilág egyik természetfeletti lényeként azonosítja: a nap- vagy holdfogyatkozást a markoláb okozza, mégpedig azzal, hogy megeszi az égitestet, majd később kihányja. Bizonyos vidékeken a markoláb a kútban vagy más, gyermekek számára veszélyes helyen rejtőzik, és lerántja magával azokat az óvatlanokat, akik tiltott helyre tévednek.

Lidérc

A lidérc vagy lúdvérc a népi hiedelmek egyik szelleme. Tűz, láng alakjában jelenik meg, a viselkedése erősen szexuális töltetű. Képes az áldozatában vágyat kelteni, majd a vesztébe csalni. A régiek ezzel is magyarázhatták azt a jelenséget, amikor a mocsarakban feltörő gázok véletlenszerűen begyulladnak, és messziről akár tábortűznek is tűnhetnek. Ha a terepet nem ismerő utazó elindult a fény forrása felé, könnyen a láp foglya maradt.

Bizonyos vidékeken a lidérc segítő szerepet is kaphat. Ha szeretnénk saját lidércet, a népi hit szerint egy fekete tyúk első tojását kell a hónunk alatt kikölteni. A lény, ami kikel, vigyáz a gazdájára, éjjel pedig a szeretőjeként viselkedik.

Hétszünyű kapanyányimonyók

A legtöbben a Fehérlófia című meséből ismerjük, és megelégszünk azzal, hogy ez egy bonyolult nevű, öreg erdei törpe, aki kiszúr a főhőssel. Nem is gondolnánk, milyen konkrét tulajdonságaira utal a neve. A szüny bizonyos értelmezés szerint a sing nevű hosszmértéket jelenti. Így hét szüny az annyi, mint hét sing, azaz 4,35 méter.

Aki nem ismeri a mesét, és most vigyorog, annak csalódnia kell: az öregembernek a szakálla ilyen hosszú. Ha a kapanyányimonyók jelentését keressük, eszünkbe juthat a tikmony szó: tyúktojást jelent. Ha a kapanyányi szóval találkoztunk már koponyányiként egyes meseváltozatokban, akkor már láthatjuk is magunk előtt a nagyszakállú törpét, akinek koponya nagyságú tojásai vannak. Igen, a lábai között.

Nyitókép: Pexels