Sokoldalú nők: Ki vagy te a szerepeid mögött?

Életünk során több szerepet is betöltünk nőként: barátnők vagyunk, feleségek, anyák, társak, gyerekek, szülők, testvérek, dolgozó nők, háztartásbeliek… Megannyi helyen kell helytállnunk és megfelelnünk.

Mi, nők, egyszerre vagyunk minden. Segítség, odaadás, szeretet, törődés, simogatás, óvó, féltő kar, gyógyítók, nevelők, és még sok más felelősség és feladat tartozik ezekhez a szerepekhez. És mindeközben sokan hagyjuk elveszi az “én”-t, azt a huszonévesen még bulizó, vidám, szarkasztikus pimasz lányt, vagy a társaság stand up királynőjét, vagy épp a legjobb hallgatót a csapatban, akit mostanában megreguláznak a szerepei.

A minap beszélgettem egy barátnőmmel, akinek már anyaként is helyt kell, hogy állnia, és a feleségek sorát gyarapítja. Szereti, ha a szőke hajában néha van egy színes csík, vagy ha csinosan öltözhet fel a mindennapokban. Sokszor hallom tőle, hogy ezt már nem illik, ehhez ő már öreg, egy anya nem vehet fel miniszoknyát, vagy nem posztolhat magáról Instagramra, mert megszólják érte.

A mondat, ami visszajutott hozzá, a férje egyik barátjától hangzott el: „A feleséged az Instagramon kelleti magát.” Az új hajáról készült képen boldogan mosolyog, örül, látszanak a boldogság apró ráncai a szeme körül, és az a különös csillogás is megbújik a tekintetében. Nem kihívó, nem magamutogató. Csak ő maga.

Az az ember, aki most épp nem anya vagy háziasszony, nem feleség, és nem családi képen pózol. Egyszerűen csak nő, aki örül annak, hogy nő lehet, kivételesen nem aggódik azon, hogy néz ki, mit szólnak mások. A magát folyton kétségbe vonó nő most egy pár pillanatig büszke a külsejére, és ezt a külvilágnak is megmutatja.

Egyszerre pedig jönnek a mások által a háta mögött vagy szemébe mondott szavak: „Dehát ő már anyuka, ne legyen színes a haja!” „Miért nem a gyerekével tesz ki képet, ahogy manapság mindenki?” „Vajon baj van a házasságával, hogy egyedül tesz ki egy képet?” Miért nem látjuk be, hogy a kapcsolat által nem egy nagy massza leszünk? És kapcsolat nélkül sem vagyunk félemberek?

FORRÁS: UNSPLASH

Az Instagramon posztolt szelfi azért is rendkívül érdekes, mert ha a süteményekről készít fotókat, azokat mindenki kedveli. Senki nem érzi túl soknak, mert a sütés megfelel a háziasszony szerepnek. Olyan nehezen látjuk meg az embert mindannyian a szerep mögött. Emlékszem, már huszonéves voltam, amikor először elkezdtem megfigyelni egyénként a szüleimet és a nagyszüleimet. Mit szeretnek, mi az, amire ők maguk vágynak, mi a hobbijuk, mi a véleményük.

Mindannyian más életkorban, de ráébredünk arra, hogy meg akarunk ismerni embereket a szerep mögött. Meg lehet látni a személyt a hivatás mögött mondjuk a tanárnőnél, és megláthatjuk, hogy ő is egy esendő ember vágyakkal és elvárásokkal. És jó lenne, ha mindannyian átlátnánk a ködön, hogy többek vagyunk annál, aminek látnak.

És mindannyian törekednénk arra, hogy elfogadjuk a másik ember őszinte kivetülését, féltékenység, rossz szó, negatív komment nélkül. És jó lenne, ha mindannyian megtanulnánk, hogy bár érhet bennünket kritika, többek vagyunk a betöltött szerepeknél, mert mi egész vagyunk. Lehetünk bárkik, de fontos feladat, hogy ne felejtsük el az igazi ént, mert a mindennapokban meg kell élni magunkat.

Nem lehetünk csak anyák, csak feleségek, csak üzletasszonyok, csak bármi más.

Azok legyünk, akik vállalják a saját gyengeségeiket, félelmeiket, hibáikat, boldogságukat! Legyünk az összes szerep külön-külön vagy egyszerre, aztán próbáljuk ki, hogy eldobjuk az összeset, és a csupasz önmagunkkal állunk a világ elé! Legalább alkalmanként engedjük meg magunknak, hogy azok legyünk, akik a legbelső érzéseink és énünk szerint lenni akarunk!

Nyitókép: Unsplash

KREATÍV ÍRÁS KURZUS PECHÁL PETIVEL!

Ha mindig is érdekelt az írás tudománya, de még sose mertél klaviatúrát ragadni. Ha nem tudod, hogyan, de szeretnéd papírra vetni gondolataidat. Ha titokban csak a fióknak írogatsz, JELENTKEZZ vagy ADD AJÁNDÉKBA a kurzust! 🎄 Részeltekért írj az info@igazino.hu mail címr