Te hiszel abban, hogy megtalálod a másik feled?

Izgalmas cikken akadt meg a szemem a minap, ami azzal a felütéssel kezd, hogy akik hisznek a sorsszerű találkozásokban, eleinte boldogabbak azoknál, akik szerint erőfeszítés nélkül nincs szerelem.

Az European Journal of Personality-ben megjelent tanulmány arra a kérdésre kereste a választ, hogy ezek a hiedelmek miként befolyásolják a párkapcsolat jövőjét.

A közel ezer házaspárt vizsgáló felmérés végül arra jutott, hogy a racionálisabban gondolkodóknak kevésbé csökken a párjukkal való elégedettségük az idő előrehaladtával. Ezzel szemben a sorshívők általában elnézőbbek a partnerrel szemben és nagyobb valószínűséggel kerülik a vitákat. Ennek oka legfőképpen az a szilárd meggyőződés, hogy a másik fél nekik van teremtve. Ami a kutatók szerint kisebb nézeteltéréseknél pozitív hatású lehet, de hosszú távon állandó feszültséghez vezethet és megölheti két ember viszonyát.

Összefoglalva tehát, akik a végzettől várják a boldogságot, kisebb valószínűséggel tartanak fenn hosszú távú partnerséget, mint azok, akik az együtt növekedésre, együtt fejlődésre szavaznak. A fenti megállapítások azt sugallják, hogy a szerelemről alkotott elképzeléseink jelentősen befolyásolják a párkapcsolat alakulását.

Kép forrása: Midjourney

A magam részéről azon a véleményen vagyok, hogy inkább az aktuális körülményeink, lelkiállapotunk határozzák meg, hogyan viszonyulnunk ehhez az érzéshez. Ehhez viszont nincs sok köze a sorsnak, karmának, végzetnek vagy nevezzük bárminek. Szerintem a sors nem garantálja, hogy a párkapcsolat életünk végéig csodálatos lesz, hiszen minden változik bennünk és körülöttünk. Inkább az akarat az, ami vezérli a tetteinket, vagyis hogy képesek vagyunk-e felelősséget vállalni, elköteleződni egymás iránt. Félre ne értsetek, semmiképpen sem szeretnék ítélkezni azok felett, akik szívügyekben a végzetben bíznak. Már csak azért sem, mert régebben én is azt gondoltam, hogy van valahol valaki, akit nekem szántak az égiek, és nincs más dolgom, mint várni a jeleket.

Az Igazihoz fűződő attitűdöm azóta viszont alapjaiban megváltozott

Annyi kudarc, elutasítás, csalódás és zsákutca után már nem fohászkodom az univerzumhoz, hogy küldje hozzám a tökéletes álompasit. Azok a külsőségek, anyagi dolgok sem érdekelnek, amiket korábban fontosnak tartottam. Ezzel a racionális megközelítéssel egyébként jobban is tudok azonosulni. Főleg azért, mert a tapasztalataimat lehetőségként beépítve sokkal hatékonyabban állítom be a keresési prioritásaimat, ennek köszönhetően pedig nem lövök mellé, nem szívatom magam feleslegesen.

A szerelem számomra tehát a választást jelenti

Ami attól a pillanattól indul, amikor elkezdünk együtt, összehangoltan dolgozni a jövőképen. És amikor elfogadjuk, hogy nem lesz mindig minden tökéletes, de akkor is van lehetőség a kommunikációra, a tanulásra, a közös fejlődésre. Mindemellett azt is jelenti, hogy bátorsággal, erővel és kétség nélkül kitartunk a másik mellett. Még akkor is, ha olykor nehéz időket élünk át.

Nyitókép: Midjourney