Tóth Gabi és férje válik – hetek alatt is össze tud omlani egy házasság?

A hét egyik legtöbbet kattintott bulvárhíre: Tóth Gabi meg a Krausz válnak. Hat éve voltak együtt. Június közepén költöztek be végre a közösen vásárolt álomházba, amire közösen, felesben vettek fel hitelt a következő 30 évre. Júliusban még azzal turnéztak, hogy jöhet a kistesó Hannarózának, a természetre bízzák, de ha mégse érkezik, akár az örökbefogadás is szóba jöhet. És akkor augusztus 9.: hopp, vége, válunk. A hír számos kérdést felvet, de persze nem csak Tóth Gabiékkal kapcsolatban. 

Bár a pár azt kérte, hogy a sajtó és a közvélemény tartsa tiszteletben a magánéletüket, természetesen azonnal kismillió találgatás vette kezdetét az okokkal kapcsolatban (adja magát: aki nyilvánosság előtt házasodik, az válni se tud másképp). Gabi „állítólag félrelépett, méghozzá a Fricska táncegyüttes egyik tagjával” – kapott szárnyra a pletyka. „Amúgy is egy hisztérika, súlyos generalizált szorongással és pánikbetegséggel, csoda, hogy Krausz eddig is kibírta mellette” – írja egy kommentelő. „Ugyan már, a sztárséfet se kell félteni, ő meg iszik, mint a kefekötő, megbízhatatlan, impulzív természet” – így a másik.

Természetesen azzal kapcsolatban is megindult az okoskodás, hogy vajon miként kommunikálja majd az egyház és a pápa felé a mélyen vallásossá lett Gabi a “sziklaszilárd örökkévalóságnak épített” (ezek az ő szavai) házassága felbomlását, egy ilyen lépés igazán nem illik a nagy magyar ősanya imázshoz. Sokan azon agyalgatnak, mi lesz a frissen vásárolt és épp csak berendezett luxusingatlannal, az óvodát épp csak megkezdett kislánnyal… no és persze a Krausz Gábor fél hátát elfedő Tóth Gabi-tetoválással. Súlyos kérdések ezek.

Elég erős az a kapcsolat, ami összeomlik, ha terhelés éri?

Persze van, ami még ennél is súlyosabb, mondhatni: rendszerszintű probléma. Olyasmi, ami messze túlmutat két celeb hangos válásán. Nagyon érdekesek ugyanis ezek az egyik napról a másikra felbomló szövetségek. Az ember akaratlanul is elgondolkozik azon, mi húzódik mögöttük. Általában két opció van. A egyik forgatókönyv: a páros kapcsolata csúnyán ráment egy nagy megrázkódtatásra, legyen az pozitív vagy negatív. Gyerekvállalás, költözés, építkezés, betegség, baleset, gyász, félrelépés… sorolhatnánk. Viszont ha így van, felmerül a kérdés: ha ezt nem bírta ki a kapcsolat, vajon elég erős volt-e valaha? 

Nem lehet, hogy nem két igazán – hosszú távon – kompatibilis, érett személyiség találkozott, hanem inkább két szeretetre vágyó, hormongőzös, függő ember nézte egymást rózsaszín szemüvegen keresztül? Hányszor van, hogy annyira vágyunk az igazi társra, aki majd meggyógyít minket, hogy aztán képesek vagyunk olyan emberbe is beleszeretni, aki karakterünk szöges ellentéte, netán a viselkedés némely pontom még trigger is számunkra? A lelkesedést pedig a hormonok aztán tüzelik, amíg ki nem pukkad a lufi – mondjuk úgy, az első igazi nagy próbatételnél, az utca végén balra.

Forrás: Unsplash

Aztán persze az is egy forgatókönyv, hogy nem kell minden szövetségnek örökké tartania. Ebben a kapcsolatban ennyi volt, minden ember állandóan változik, nem lehet két lábbal ugyanabba a folyóba lépni… és Tóth Gabi és Krausz Gábor a jelek szerint nem ugyanazon az úton indult el a változás útján. Van ilyen – tiszteletben kell tartani a döntésüket, mert bizonyára így is rengeteget tanultak egymástól mindketten. Valid forgatókönyv, ki vagyok én, hogy számon kérjem az Isten és ember előtt tett esküt? Elsősorban önmagához legyen hű mindenki.

Könnyebb úgy lezárni, hogy tudjuk: mindent megtettünk

Bármi is van azonban a hirtelen szakítás mögött, egy dolog azért szöget ütött a fejemben: láthatóan egyik napról a másikra változott a terv. Sok ilyen kapcsolatot látok, tapasztalok, magam is átéltem már hosszú kapcsolatban: nyáron még lángoló szerelem, ajándékok, a közös jövő tervezgetése, de ősszel már úgy érzi az egyik – vagy mindkét – fél, hogy nincs helyük egymás mellett, eljött az ideje az elengedésnek. A kettő között pedig nem látom a kísérletet arra, hogy megjavítsák, ami elromlott: nem látok nagy beszélgetések utáni komoly változtatásokat, ultimátumot, terápiát, külső segítségkérést.

Azt, hogy Krauszéknál mi volt a helyzet, persze nem tudhatom, talán már régóta szenvedtek együtt, talán túl vannak ezer ígéreten és megbocsátáson, és egy komoly párterápián. Könnyű, túlzottan is könnyű kisétálni egy házasságból, ha sérelem éri az embert, ha telítődik az egója, ha ő maga is változik épp ezerrel és abban a pillanatban máshol látja a boldogságot. Tartok tőle viszont, hogy ha esélyt se adnak egymásnak, a következő partnerrel ugyanazokat a hibákat követik majd el – Krauszéknak őszintén kívánom, ne így legyen. Már csak a kislányuk miatt is…

Hiszem, hogy ha egyszer tönkremegy az, amit örökéletűnek hitünk, akkor érdemes visszanyúlni az aranytartalékhoz – az első két évhez – és megtenni mindent, hogy javuljanak a dolgok. Aztán ha nem megy, mert annyira megváltoztunk mindketten, hogy nincs értelme tovább korlátozni magunkat a másik kedvéért, még mindig dönthetünk úgy, hogy külön folytatjuk: csak éppen annak biztos tudatában, hogy mindent megtettünk azért, hogy menekülni ne kelljen. Hogy (újra) együtt legyen jobb, mint külön.

Nyitókép: facebook.com/tothgabimusic