Verlaine, akit két fiatal fiú is megszédített a szerelmével

Paul Verlaine-t nemcsak kiváló verseiről ismert, magánéleti botrányai is komoly vihart kavartak. De ki is volt ez a férfi, aki a dekadens életérzés egyik legnagyobb megtestesítője? 

Gyerekkori traumák 

1844-ben a franciaországi Metzben született. Hideg és tekintélyelvű apával áldotta meg a sors, melegszívű édesanyja viszont teljes mértékben fiának szentelte az életét. A kis Paul 13 évnyi házasság és három egymást követő vetélés után fogant. Állítólag szülei az elvetélt testvérei maradványait nagy üvegekben a nappalijukban tárolták, míg Paul egyik dührohama alkalmával össze nem törte azokat…

Házasság és szenvedély

Már fiatalon bekerült a város lüktető éjszakai életébe. Később megismerkedett Mathilde Mautéval, akibe azonnal beleszeretett, és még abban az évben el is vette feleségül. Ám jöttek a bonyodalmak: a 17 éves Arthur Rimbaud levelet írt a nagy költőnek, amelyben személyes találkozót kért. Az idősebb férfi igent mondott, feleségével közös otthonukba invitálta a fiút, és bevezette Párizs művész világába.

Az ifjú rajongó személyisége lenyűgöző volt, energiája magával ragadott mindenkit. A két férfi hamarosan elválaszthatatlanná vált… Verlaine ekkor már komoly alkoholfüggőséggel küzdött, és gyakran voltak dührohamai. Folyamatosan féltékenykedett fiatal szerelmére, előfordult, hogy veszekedéseik során késsel fenyegették egymást. Viharos kapcsolatuk még az aránylag szabados gondolkodású Párizsban is botránynak számított.

A KÉPEN: ARTHUR RIMBAUD, FORRÁS: WIKIPÉDIA

Gyilkossági kísérlet 

Mathilde nem tudta elviselni Rimbaud-t, irtózott tőle, és többször megpróbálta rávenni a férjét, hogy költöztesse el. A költő azonban nem volt erre képes. Végül válást javasolt, és a szabadságot választotta: elutazott fiatal szerelmével. A két férfi kapcsolata azonban egyre viharosabb lett, a tetőpontot végül egy gyilkossági kísérlet jelentette: Verlaine részegen rálőtt Rimbaud-ra. Szerencsére nem okozott komoly sérülést, mégis majdnem két évre börtönbe került a tettéért.

A testi sértés vádja kevésbé volt hangsúlyos, ám szodómia vádjával megalázó vizsgálatoknak vetették alá. A börtönben aztán megtért, és vallási tematikájú verseket írt. 1875-ös szabadulása után felkereste egykori szeretőjét, és megpróbálta őt is jó útra téríteni. Szándéka azonban egyértelmű kudarcot vallott, mi több, Rimbaud újra elcsábította. Ekkor találkoztak utoljára.

Újabb szerelem 

Pár évvel később Verlaine ismét beleszeretett egy 17 éves tanítványába, Lucien Létinois-ba. Mintegy örökbefogadásként tekintett erre a kapcsolatra. Tiszta vonzalmukat kendőzetlenül vállalták, és nyíltan szeretetteljesen viselkedtek egymással. Ezért persze az egész falu a szájára vette őket.

A költőt elbocsájtották tanári állásából, ifjú pártfogoltját pedig kicsapták. Verlaine ekkor az anyja pénzéből vásárolt egy tanyát, és odaköltöztette Lucient. A tanyasi élet azonban nem hozott sikereket, ezért Párizsba mentek. Lucien egy londoni családnál kezdett dolgozni, ahol fiatal lányokat korrepetált szobáért és ellátásért cserébe. Ám a leveleiből hamar kiderült, hogy ennél többet is tesz a tanítványaival…

Verlaine gyorsan odautazott, de a kapcsolatuk már nem volt menthető. A költő már csak abban bízhatott, hogy Lucien megnősül, ő pedig – mint egy boldog nagypapa -, részt vehet a család életében. A fiú halála után aztán még mélyebbre csúszott az alkohol- és drogfüggőségben, sőt, anyagilag is tönkrement. A soron következő éveket legnagyobb részt kórházakban töltötte vérbaja, reumája és cukorbetegsége miatt. “Mort” – Halál – című versét néhány nappal elhunyta előtt írta. Szerelmi botrányai ellenére 3000 ember vett részt a temetésén.

Nyitókép: Wikipédia